A spanyol kormány megtámadja Puigdemont elnökjelöltségét

Megtámadja az alkotmánybíróságon Carles Puigdemont, leváltott katalán elnök újbóli elnökjelöltségét a spanyol kormány, annak ellenére, hogy legfőbb tanácsadó testülete, az államtanács nem ért egyet ezzel a lépéssel – jelentette be Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes a kormány pénteki ülését követően Madridban.

A politikus szerint „elegendő jogi érvvel” rendelkeznek ahhoz, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak. „Kötelességünk a törvényesség, a demokrácia és az alkotmány védelme” – fogalmazott a kormányfő-helyettes, hozzátéve, hogy ennek érdekében minden törvényes eszközt fel kell használniuk.

Soraya Sáenz de Santamaría érvelése szerint Carles Puigdemont nincs abban a helyzetben, hogy elnökjelölt legyen, mivel körözés és letartóztatási parancs van érvényben vele szemben súlyos, a demokrácia és az állami intézmények elleni bűncselekmények miatt, ami ezt kizárja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak ilyen esetekben mindig ki kell kérnie az államtanács véleményét, de nem kötelező azt figyelembe vennie.

Újságírói kérdésre elmondta: ha az alkotmánybíróság befogadja a kormány beadványát, azzal automatikusan fel is függeszti az elnökválasztási folyamatot.

Az államtanács, amelynek tagjai közt volt alkotmánybírák, igazságügyi miniszterek, jogtudósok vannak, állásfoglalásában egyetértett a kabinettel abban, hogy a jelölt „alkotmányos kötelessége” személyesen megjelenni az elnökválasztáson a katalán parlamentben, mert ez „érvényességi követelmény”. Véleménye szerint viszont nincs alapja annak, hogy a kormány most az alkotmánybírósághoz forduljon, mert egy feltételezésből indul ki, miszerint Puigdemont nem lesz ott a választáson személyesen. A tanácsnak különbséget kell tenni a valószínűség és a bizonyosság között – érvelt jelentésében a testület.

Roger Torrent, a katalán parlament elnöke a miniszterelnök-helyettes bejelentésére reagálva hangsúlyozta: a volt elnök minden törvényi követelménynek megfelel ahhoz, hogy jelölt legyen. Torrent a kormány lépését a képviselők, az állampolgárok és a parlamentáris demokrácia elleni támadásnak minősítette, amelynek véleménye szerint nincs jogi alapja. A házelnök továbbra is fenntartja, hogy a katalán törvényhozás január 30-án megkezdi az elnökválasztási folyamatot, amelynek jelöltje Carles Puigdemont.

Továbbra sincs döntés arról, hogy a Brüsszelben lévő jelölt programbeszédét miként ismerik majd meg a képviselők, és hogyan zajlik majd vita arról.

Carles Puigdemont újraválasztását az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) függetlenségi pártok támogatják, amelyeknek azonban nincs többségük a parlamentben. Megválasztásához szükség van a parlament harmadik függetlenségi pártjának, a Népi Egységnek (CUP) a szavazataira is, amely azonban egyelőre nem döntött erről.

A volt katalán elnök ellen – ahogy a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben is – a spanyol legfőbb ügyész kezdeményezett eljárást lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »