A német belügyminiszter szerint még messze nincs vége a menekültválságnak

A menedékkérők számának csökkenése ellenére nincs vége a nemzetközi menekültválságnak, és a migráció a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, amelyre “európai választ” kell adni – mondta a német szövetségi belügyminiszter kedden Berlinben.

Thomas de Maiziere a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) 2017-es jelentését bemutató tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy még mindig “túl sok” menedékkérő érkezik Németországba, és továbbra is a “bűnöző embercsempészek” döntenek arról, hogy ki jöhet, ami a lehető “legembertelenebb” kiválasztási mód.

Kiemelte: azt kell elérni, hogy “Európa döntsön arról, ki jöhet Európába és Németországba”, és csak védelemre szoruló emberek érkezzenek, és ne olyanok, akik a jobb élet reményében akarnak bevándorolni. Aláhúzta, hogy ki kell alakítani egy új európai uniós menekültügyi rendszert, amelynek része egy “méltányos és szolidáris elosztási mechanizmus”.

Thomas de Maiziere elmondta, hogy a BAMF a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszának vége után, 2017-ben már nem “válságüzemmódban” dolgozott, és a szervezeti és technológiai fejlesztések révén az újonnan érkezők kérelmeit két hónapon belül elbírálja. Az érvényes iratok nélkül érkezők személyazonosságának megállapításában is előreléptek, többek között egy nyelvfelismerő szoftver rendszeresítése révén, amely a nyelvjárások megállapítására is alkalmas.

A Németországból távozó menedékkérők száma ugyan éves szinten csökkent, de ez csak annak tulajdonítható, hogy 2016-ban többnyire “egyszerű esetekkel” volt dolguk a hatóságoknak. A hazatoloncoltak száma így is magas volt, 26 ezer főt tett ki, és sikerült 56 terrorveszélyes menedékkérőt is eltávolítani az országból, további bő 30 ezer menedékkérő pedig önként távozott – ismertette a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy a BAMF döntései ellen jogorvoslattal élő menedékkérők 44 százaléka sikerrel támadja meg a hatóság határozatát a közigazgatási bíróságokon, kiemelte, hogy ez az arány nem változott az előző évekhez képest, és a BAMF felülbírált döntéseinek száma csupán azért emelkedett, mert a menekültügyi hivatal több menedékjogi kérelmet bírált el.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az oltalmazott státuszt szerző menedékkérők családegyesítési joga körüli vitával kapcsolatban kiemelte, hogy a nagyvonalú szabályozás “szívóhatást” idézhet elő, amit el kell kerülni. Nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyben “jutalmazzák” mindazokat, akik a család legerősebb vagy éppen leggyengébb tagját embercsempészek segítségével bejuttatják Németországba, hogy a többiek jogosultságot szerezzenek a bevándorlásra – mondta.

Hozzátette, hogy a családegyesítés révén érkezők jellemzően nem háborús övezetekből, hanem biztonságos területről, például Törökországból költöznek rokonaik után. Mint mondta, ha a családegyesítés valóban kiemelten fontos az érintetteknek, akkor nem kell feltétlenül Németországban, hanem akár Törökországban is meg lehet valósítani.

A BAMF jelentése szerint 2017-ben 186 644 újonnan érkező menedékkérőt vettek nyilvántartásba. A Németországra nehezedő migrációs nyomás így tavaly is jelentősen csökkent. Egy évvel korábban még 280 ezer embert regisztráltak, a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben pedig 890 ezret. A legnagyobb csoportokat tavaly is a szíriai, az iraki és afganisztáni állampolgárok alkották, nagyjából 50 ezer, 20 ezer, illetve 12 ezer fővel.

A BAMF-hoz 2017-ben 222 683 ember nyújtott be menedékjogi kérelmet, ami több mint 70,1 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 745 545-höz képest. A hatóság tavaly 603 428 ügyet bírált el, ami 13,3 százalékos csökkenés a 2016-os 695 733-hoz képest. A menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem valamely más formáját a kérelmezők 57,3 százaléka kapta meg, az elutasított kérelmek aránya 38,5 százalék volt.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Kamala Harris lesz Joe Biden alelnökjelöltje

Joe Biden demokrata elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta alelnökjelöltjének. Ha Joe Bident megválasztanák, Harris lenne az első színesbőrű nő, aki alelnökként szolgálna az Egyesült Államokban. A demokraták egyöntetűen üdvözölték a döntést, a republikánusok máris támadásba lendültek.

Read More »

Újabb pofont kapott a hongkongi demokrácia

Peking jóváhagyta az eredetileg szeptemberben esedékes hongkongi törvényhozási választások egy évvel későbbre halasztását. Carrie Lam kormányzó szerint a halasztás mellett kizárólag a közegészség védelme miatt döntöttek, a határozatban nem játszott szerepet semmilyen politikai indok. Ez azonban az elmúlt hetek eseményeinek tükrében igencsak kérdéses.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás