Friss hírek

Az izraeli parlament tovább szítja a feszültséget a palesztinokkal

Az izraeli parlament kedden egy törvényben kétharmados többséghez kötötte Jeruzsálem megosztását. A lépés megakadályozhatja, hogy egy béketerv keretében lemondjanak a város bármelyik részéről. Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint a törvény elfogadása felért egy hadüzenettel.

A törvénymódosítás megtiltja a kormánynak, hogy a 120 fős törvényhozásban legalább 80 képviselő támogatása nélkül átadják Jeruzsálem bármelyik területét. A törvény jelképes, mert egyszerű többséggel módosítani lehet.

A kneszet igen feszült helyzetben hozta meg döntését, miután Donald Trump amerikai elnök december elején Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el és közölte, hogy az Egyesült Államok oda költözteti nagykövetségét Tel-Avivból. A bejelentés óriási tiltakozást váltott ki a palesztinokból, akik Jeruzsálem keleti részét szeretnék megtenni leendő államuk székhelyének. A nemzetközi közösség meghatározó része nem ismeri el Izrael szuverenitását Kelet-Jeruzsálem felett, amelyet Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban szállt meg.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szerint az új törvény felér a palesztin néphez intézett hadüzenettel. “Ez a szavazás világosan mutatja, hogy az izraeli fél hivatalosan is bejelentette az úgynevezett politikai folyamat végét, és megkezdte a diktatórikus és de facto politika erőltetését” – áll az Abbász hivatala által kiadott közleményben.

Száeb Erekát, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) főtitkára szerint az izraeliek azért hoznak ilyen döntéseket, mert az Egyesült Államok támogatását élvezik. “Az amerikai kormányzat a megszállók álláspontját teszi magáévá” – jelentette ki Erekát egy rádiónak.

Náblusz, 2017. december 31. Palesztin tüntetők a ciszjordániai Nábluszban 2017. december 31-én. A tüntetők Donald Trump amerikai elnök döntése miatt tiltakoztak, amely szerint az Egyesült Államok Tel-Aviv helyett Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. A plakát Ahed Tamimi palesztin aktivista szabadon bocsátását követeli. (MTI/EPA/Abed al-Haslamun)

Náblusz, 2017. december 31.
Palesztin tüntetők a ciszjordániai Nábluszban 2017. december 31-én. A tüntetők Donald Trump amerikai elnök döntése miatt tiltakoztak, amely szerint az Egyesült Államok Tel-Aviv helyett Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. A plakát Ahed Tamimi palesztin aktivista szabadon bocsátását követeli. (MTI/EPA/Abed al-Haslamun)

A törvény elfogadására válaszul a Hamász iszlamista palesztin szervezet felszólította a palesztinokat, hogy fokozzák az Izraellel szembeni ellenállást Ciszjordániában és a Gázai övezetben. A Hamász vezetősége szerint Izrael ilyen lépései miatt Mahmúd Abbásznak “be kell szüntetnie minden kapcsolatot Tel-Avivval a biztonság területén, és befejezettnek kell nyilvánítania az oslói megállapodások hatályát”.

Az 1990-es évek elején a palesztinok és Izrael között megkötött egyezmények értelmében Izrael elismerte a PFSZ-t a palesztin nép törvényes képviselőjének, és hozzájárul a Palesztin Hatóság tevékenységéhez a megszállva tartott területeken. A palesztinok elismerték Izraelnek a békés és biztonságos létezéshez való jogát, lemondtak a terrorizmusról, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy békés eszközökkel oldják meg a kétoldalú konfliktust.

Kapcsolódó cikkünk: 
A palesztin országok vezetői nem fogadják el Trump döntését

Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP/TASZSZ/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek

Putyin hisz Kína új selyemútjában

Az eurázsiai nemzetek konstruktív együttműködését is elősegíti a Hszi Csin-ping kínai elnök által 2013-ban előterjesztett Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Pekingben, a kezdeményezésről szóló második nemzetközi fórum megnyitóján.

Read More »

Tovább közeledik egymáshoz Japán és az EU

Megerősítették együttműködésüket a felek az Európai Unió és Japán közötti csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón, s közös fellépést ígértek a szabad és tisztességes kereskedelem előmozdítása, a szabályalapú nemzetközi rendszer fenntartása, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem terén is.

Read More »

Macron nem akar leállni a reformokkal

Emmanuel Macron francia államfő szerint a két évvel ezelőtti megválasztása óta megkezdett reformoknak folytatódniuk kell, mert azok - a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tüntető sárgamellényes mozgalom okozta válság ellenére - "alapvetően megfelelnek a franciák elvárásainak".

Read More »

Obama volt alelnöke lehet Trump fő kihívója 2020-ban

Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke csütörtökön videoüzenetben jelentette be indulását a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, és elemzők szerint azonnal a legesélyesebb elnökjelölt lett. Több évtizedes karrierje során Joe Biden harmadszor száll be az elnökválasztási versenybe, ezúttal - mint fogalmazott - "az amerikai demokrácia jövője miatt".

Read More »

London nem akar újabb skót népszavazást

London nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához - mondta csütörtökön a brit kormány kabinetirodájának vezetője. David Lidington a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.

Read More »

Észak-Korea felé is gázvezetéket tervez Oroszország

Bár Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un mai csúcstalálkozója hivatalosan az atommentesítésről szólt, a tárgyalásokból a gazdasági kérdések sem maradtak ki. Mint kiderült, Moszkva és Phenjan között tárgyalások folynak a Koreai-félszigetre vezető kőolaj- és földgázvezeték, a két Koreát a transzszibériai vonallal összekötő vasút és új áramvezetékek megépítésének lehetőségéről.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás