Az izraeli parlament tovább szítja a feszültséget a palesztinokkal

Az izraeli parlament kedden egy törvényben kétharmados többséghez kötötte Jeruzsálem megosztását. A lépés megakadályozhatja, hogy egy béketerv keretében lemondjanak a város bármelyik részéről. Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint a törvény elfogadása felért egy hadüzenettel.

A törvénymódosítás megtiltja a kormánynak, hogy a 120 fős törvényhozásban legalább 80 képviselő támogatása nélkül átadják Jeruzsálem bármelyik területét. A törvény jelképes, mert egyszerű többséggel módosítani lehet.

A kneszet igen feszült helyzetben hozta meg döntését, miután Donald Trump amerikai elnök december elején Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el és közölte, hogy az Egyesült Államok oda költözteti nagykövetségét Tel-Avivból. A bejelentés óriási tiltakozást váltott ki a palesztinokból, akik Jeruzsálem keleti részét szeretnék megtenni leendő államuk székhelyének. A nemzetközi közösség meghatározó része nem ismeri el Izrael szuverenitását Kelet-Jeruzsálem felett, amelyet Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban szállt meg.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szerint az új törvény felér a palesztin néphez intézett hadüzenettel. „Ez a szavazás világosan mutatja, hogy az izraeli fél hivatalosan is bejelentette az úgynevezett politikai folyamat végét, és megkezdte a diktatórikus és de facto politika erőltetését” – áll az Abbász hivatala által kiadott közleményben.

Száeb Erekát, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) főtitkára szerint az izraeliek azért hoznak ilyen döntéseket, mert az Egyesült Államok támogatását élvezik. „Az amerikai kormányzat a megszállók álláspontját teszi magáévá” – jelentette ki Erekát egy rádiónak.

Náblusz, 2017. december 31. Palesztin tüntetők a ciszjordániai Nábluszban 2017. december 31-én. A tüntetők Donald Trump amerikai elnök döntése miatt tiltakoztak, amely szerint az Egyesült Államok Tel-Aviv helyett Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. A plakát Ahed Tamimi palesztin aktivista szabadon bocsátását követeli. (MTI/EPA/Abed al-Haslamun)

Náblusz, 2017. december 31.
Palesztin tüntetők a ciszjordániai Nábluszban 2017. december 31-én. A tüntetők Donald Trump amerikai elnök döntése miatt tiltakoztak, amely szerint az Egyesült Államok Tel-Aviv helyett Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. A plakát Ahed Tamimi palesztin aktivista szabadon bocsátását követeli. (MTI/EPA/Abed al-Haslamun)

A törvény elfogadására válaszul a Hamász iszlamista palesztin szervezet felszólította a palesztinokat, hogy fokozzák az Izraellel szembeni ellenállást Ciszjordániában és a Gázai övezetben. A Hamász vezetősége szerint Izrael ilyen lépései miatt Mahmúd Abbásznak „be kell szüntetnie minden kapcsolatot Tel-Avivval a biztonság területén, és befejezettnek kell nyilvánítania az oslói megállapodások hatályát”.

Az 1990-es évek elején a palesztinok és Izrael között megkötött egyezmények értelmében Izrael elismerte a PFSZ-t a palesztin nép törvényes képviselőjének, és hozzájárul a Palesztin Hatóság tevékenységéhez a megszállva tartott területeken. A palesztinok elismerték Izraelnek a békés és biztonságos létezéshez való jogát, lemondtak a terrorizmusról, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy békés eszközökkel oldják meg a kétoldalú konfliktust.

Kapcsolódó cikkünk: 
A palesztin országok vezetői nem fogadják el Trump döntését

Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP/TASZSZ/dpa

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »