Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A brit kormány szerint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak „bőségesen lesz idejük” a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után arra, hogy állandó lakhatási engedélyt nyújtó letelepedett státuszért folyamodjanak, és a kérelmeket elbíráló tisztviselők nem köthetnek majd bele „technikai jellegű apróságokba”.
A Brexit-folyamatot brit részről irányító minisztérium kedden közzétett néhány részletet az eddig ismert terveken felül arról, hogy a brit kormány elképzelései szerint miként zajlik majd a külföldi EU-állampolgárok letelepedési folyamodványainak elbírálása.
A pontokba szedett, „technikai dokumentációnak” nevezett javaslatcsomag szerint – amelyet a minisztérium megküldött az Európai Bizottságnak is a kilépési feltételekről szóló tárgyalási folyamat részeként – a Nagy-Britanniába más EU-országokból érkezett és maradni kívánó külföldieknek a Brexit időpontja után is még két évük lesz a tartós letelepedésre szóló engedély kérelmezésére, emellett törvényben foglalt joguk lesz fellebbezni, ha folyamodványukat a brit hatóságok elutasítanák.
A szakminisztérium ígérete szerint a letelepedett státuszért folyamodóknak „minimális mennyiségű” dokumentációt kell majd benyújtaniuk jogosultságuk bizonyítására, és az elbírálást végző tisztviselőknek módjuk lesz kapcsolatba lépni a kérelmezőkkel az esetleges „kisebb problémák” megoldása végett, valamint a státusz kérelmezése nem kerül majd többe a brit útlevelek kiállításáért felszámolt illetéknél.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy ha a brit kormány térítéshez köti a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási jogának garantálását a brit EU-tagság megszűnése után, a skót kormány ezt a költséget kifizeti a skót közszolgáltatási szektorban, például az állami egészségügyben dolgozó uniós munkavállalóknak.
A brit Brexit-ügyi minisztérium kedden ismertetett javaslatcsomagja leszögezi, hogy a tartós letelepedésre szóló kérelmeket csak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodásban foglalt kritériumok alapján lehet elbírálni, e feltételrendszeren kívüli egyéb okokra hivatkozva, vagy „technikai jellegű apróságok miatt” nem lehet elutasítani a folyamodványokat.
A külföldi EU-állampolgároknak nem kell majd általános betegségbiztosítást kötniük ahhoz, hogy Nagy-Britanniában maradhassanak, és ujjlenyomatot sem kell szolgáltatniuk kérelmük elbírálásához.
Azt viszont be kell jelenteniük, ha korábban bármilyen bűncselekmény miatt jogerős bírósági ítélet született ellenük, és a hatóságok ellenőrizni fogják azt is, hogy a kérelmezők nem szerepelnek-e a brit nemzetbiztonsági adatbázisokban. A javaslatcsomag szerint ez ésszerű intézkedés annak érdekében, hogy Nagy-Britanniát meg lehessen védeni azoktól, akik súlyos bűncselekményeket követtek el.
A Brexit-minisztérium szerint az elbírálási rendszer „digitális, áramvonalas és felhasználóbarát” lesz.
A júniusban közzétett tervezet szerint a határnap nem lehet korábbi, mint 2017. március 29., amikor Theresa May miniszterelnök bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és nem lehet későbbi a Brexit várható időpontjánál, vagyis 2019. március 29-énél.
Kapcsolódó cikkeink:
- Akadoznak a brit beruházások Theresa May nagyratörő tervei miatt
- Egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd a brit egészségügy
Forrás: MTI
