Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az éves infláció 0,1 százalékponttal, 29,8 százalékra, a maginfláció közel 1,5%-kal 31,95 százalékra emelkedett Egyiptomban júniusban – közölte az ország statisztikai hivatala hétfőn. A kormány ráadásul múlt héten 42 százalékkal emelte az elektromos energia lakossági árát, így valószínűleg tovább nő a pénzromlás üteme.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 12 milliárd dolláros, hároméves hitelmegállapodás célja a költségvetési deficit lefaragása, a gazdasági növekedés felgyorsítása és a devizapiaci helyzet javítása, a hitel folyósításának részeként azonban a kairói vezetés vállalta egyebek között, hogy csökkenti az állami szubvenciókat, emeli az adókat és lazítja a tőkemozgás fölötti ellenőrzést.
Ennek részeként június végén 40 és 100 százalék közötti mértékben emelték az üzemanyagok és a palackos gáz árát, tavaly novemberben pedig a nemzeti bank 48 százalékkal leértékelte az egyiptomi fontot, és áttért az árfolyam lebegtetésének politikájára.
A valutaalap tavaly novemberben első részletként 2,75 milliárd dollár azonnali átutalását engedélyezte, a következő, 1,25 milliárd dolláros részletet heteken belül megkaphatja Kairó.
A gyorsuló inflációval szembesülve a központi bank a múlt héten 200 bázisponttal, 18,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, miközben elemzők tartást vártak. Előzőleg, a májusi kamatdöntő ülésen ugyancsak 2 százalékpontost emelést hajtott végre a jegybank. A cél az, hogy az év végére 13 százalékra mérsékeljék a pénzromlás ütemét, de az állami szubvenciók kivezetése miatt (júniusban az üzemanyagok, most pedig az elektromos energia támogatása csökkent jelentősen) ez meglehetősen optimista várakozásnak tűnik.
A megszorítások ráadásul súlyos politikai kockázatot jelentenek Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöknek, akinek társadalmi támogatottságát kikezdte a vágtató infláció és a két lakatlan vörös-tengeri sziget Szaúd-Arábiának történő átadásáról júniusban kötött megállapodás.
