Irak Moszul felszabadítása után sem lélegezhet fel

Az iraki kormány csapatait ünnepli. Kilenc hónapos ostrom után a hadsereg és szövetségesei csaknem teljesen visszafoglalták Moszult, az ország második legnagyobb városát, az Iszlám Állam terrorszervezet fellegvárát. A győzelem azonban csak az első lépés lehet a sokat szenvedett ország jobb jövője felé. Irak előtt hatalmas problémák tornyosulnak. Csak akkor lehet majd lecsendesített országnak tekinteni, ha ezeket a problémákat megoldják. Máskülönben az amúgy is gyenge állam további széthullása fenyeget – írja a dpa hírügynökség.

Az első számú problémát az Iszlám Állam jelenti. A szélsőségesek elvesztették ugyan legfontosabb központjukat, de még távolról sem győzték le őket. Az iraki kormányerőknek  még el kell foglalniuk Tel-Afar és Havidzsa városát, és az iraki-szír határon is ott vannak az Iszlám Államnak harcosai. Ám még akkor sem verték szét a terrorszervezetet, ha a szélsőségeseket a fent említett helyekről is kiűzik. A megmaradt dzsihadisták képesek úgymond illegalitásba vonulni és a gerillataktikára átállni. Továbbra is képesek terrorcselekményeket végrehajtani, az Iszlám Állam ideológiája is tovább él.

A második számú probléma a német szakíró szerint a síiták és a szunniták konfliktusában rejlik. A síiták nemcsak a lakosság többségét alkotják, de uralják a kormányt és az olajban gazdag ország természeti kincseit. Szaddám Huszein diktátor idejében a szunniták voltak hatalmon, akik most panaszkodnak, hogy a peremre szorították őket. Mindaddig, amíg a szunnitákat nem kapcsolják be a társadalmi és a politikai életbe, és nem lesz kiegyezés a két felekezet között, a szunnita Iszlám Állam mindig számíthat a lakosság egy részének rokonszenvére. Számos szunnita  autonóm régiókat akar az ország északi részében működő kurd autonóm terület mintájára. Ezt a központi kormány elutasítja.

A harmadik problémát a síita milíciák jelenthetik. Ezek a hadsereg mellett a katonailag legerősebb csoportot alkotják az országban, és erősen befolyásolják a politikát. Hivatalosan a kormány biztonsági struktúráiba tagozódnak be, valójában azonban külön életet élnek, amelyet a nagy szomszéd, a síita Irán finanszíroz, és ezáltal erősen meg is határoz. Az Iszlám Állam elleni harcban a milíciák messze benyomultak  szunnita területre. Ellenőrzik Moszul környékét, ami sok szunnita szemében provokációval ér fel.

A negyedik problémát az újjáépítés és az elűzöttek megsegítése köré lehet csoportosítani. Az Iszlám Állam elleni harcokban nagy régiók váltak romhalmazzá. Különösen sokat szenvedett Moszul nyugati része, ahol egész negyedeket borít el a törmelék. Az ENSZ számításai szerint csak ott akár 400 millió dollárra is szükség lehet az infrastruktúra helyreállításához szükséges sürgető intézkedésekre. Az egész ország újjáépítése milliárdokba kerülhet. Irakban több mint hárommillió embert üldöztek el lakhelyéről. „Lehet, hogy a harcoknak vége, a humanitárius válságnak azonban nincs” – jelentette ki Lisa Grande, az Iraknak szánt humanitárius segítség ENSZ-koordinátora.

Kapcsolódó cikkünk: Rengetegen menekültek el Moszulból tavaly október óta

Az ötödik probléma, a korrupció nagy akadály az ország újjáépítése szempontjából. A bírálók már régóta azt vetik a kormányzat képviselőinek szemére, hogy fő feladatuknak saját zsebük megtömését látják. A Transparency International korrupció-indexén Irak a 176 ország között a 166. helyen áll. Az elmúlt hónapokban egyre több ember vonult az utcákra, hogy demonstráljon a korrupció ellen. Haider al-Abádi kormányfő azt mondja, hogy le akarja küzdeni a korrupciót, de eddig nem mutatott fel sikert.

A vitatott hovatartozású vidékek képezik a hatodik problémát. Irak északi részén nagy körzetek vannak, amelyek a bagdadi központi kormány és a kurd autonóm vidékek kormánya között vita tárgyát képezik. Kurd harcosok a csatározások idején számos vidéket ellenőrzésük alá vontak, köztük az olajban gazdag Kirkuk városát. Elképzelhetetlen, hogy a kurdok ezekről a területekről visszavonuljanak. A felek vitájukat a Moszul bevétele utáni időszakra napolták el. Fegyveres konfliktus is lehetséges, ha nem képesek politikai megoldást találni.

Fontosságát tekintve előbbre is sorolható a kurdok függetlenségi törekvése. A kurdok Irak északi részén már most is kiterjedt autonómiát élveznek. Maszúd Barzani kurd elnök az Iszlám Állam elleni harcot kihasználta arra, hogy felgyorsítsa a kurdok leválását az országról. A nemzetközi fegyverszállítások felértékelték a kurd harcosokat. Szeptemberben a kurdok referendumot tartanának a függetlenségről. Bár egy kurd állam aligha részesülne nemzetközi elismerésben, az „igen” szavazatok győzelme erősítené a centrifugális erőket Irakban.

Haider al-Abádi iraki kormányfő hétfőn hivatalosan is győzelmet hirdetett az Iszlám Állam terrorszervezett felett. „Innen jelentem be a terrorizmus és a terroristák hamis államának végét, kudarcát és összeomlását, azét a hamis államét, amelyet az Iszlám Állam Moszulban hirdetett meg” – hangsúlyozta Abádi Irak második legnagyobb városában, ahol három évvel korábban a dzsihadisták kikiáltották „kalifátusukat”.

„Egy másik küldetés áll előttünk, az, hogy stabilitást teremtsünk, kifüstöljük az Iszlám Állam sejtjeit, amihez hírszerzési és biztonsági erőfeszítésekre lesz szükség, valamint egységre, amely eddig is lehetővé tette számunkra a szélsőségesek elleni küzdelmet” – hangoztatta Abádi, mielőtt felhúzta az iraki zászlót Moszulban.

A város visszafoglalása gyakorlatilag azt jelenti, hogy az iszlamisták kalifátusának iraki része összeomlott, bár a terrorszervezet még területeket tart ellenőrzése alatt Moszultól nyugatra és délre.

A Washington vezette nemzetközi koalíció támogatását élvező iraki hadsereg, a kurd pesmerga és a síita milíciák tavaly október 17-én indították meg offenzívájukat mintegy 100 ezer fős katonai erővel, hogy visszafoglalják az ország második legnagyobb városát, amely 2014-ben került az Iszlám Állam kezére. A harcokban több ezren vesztették életüket, Moszul 920 ezer lakója menekült el, és közülük mintegy 700 ezren még mindig nem tértek vissza a Tigris folyó két partján fekvő városba.

Korábban írtuk: Küszöbön áll Moszul felszabadítása

Forrás:MTI/dpa/Reuters

Friss hírek

Még mindig nincs rend Ceutában

Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke nyilvánosan bírálta a spanyol kormány passzivitását és eémondta, a helyzet a városban még mindig messze van a normálistól, nem lehet biztosan tudni, hogy hányan maradtak abból, a mintegy 80 ezer emberből, akik szabálytalanul léptek be Marokkóból július végén.

Read More »
www.higienia.net

Milyen egy erős takarítógép? (x)

Napjainkban a higiénia egyre inkább központi szerepet kap a mindennapi életben. Az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúlyt helyeztek a tisztaságra, ami a személyes környezet mellett a munkahelyekre és közösségi terekre is igaz.

Read More »

Az autóhasználati lehetőségek új korszaka (x)

A gépjárművek finanszírozása régen döntően készpénzes vásárlást vagy hitelfelvételt jelentett. Az utóbbi évek gazdasági változásai azonban új megoldásokat hoztak. A cégek működésének és költségvetésének modernizálása egyre inkább a használat és nem a tulajdonlás irányába tereli a flottamenedzsmentet.

Read More »