Zavarban van a világ Katar elszigetelése miatt

Szaúd-Arábiának és több szövetségesének a szakítása Katarral az egész világot zavarba ejti, de Teherán akár hasznot is húzhat a válságból az AFP francia hírügynökség által kedden megkérdezett elemzők szerint.

Hétfő reggel óta már kilenc ország – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius, a Maldív-szigetek és Mauritánia – jelentette be, hogy megszakítja, Jordánia pedig azt, hogy alacsonyabb szintre korlátozza diplomáciai kapcsolatait Katarral. Arra hivatkoztak, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. Közülük több állam további intézkedésként megszakította a tengeri és a légi közlekedést is Katarral, és kiutasították az Arab-öböl nyugati felén fekvő állam diplomatáit és állampolgárait.

Denis Bauchard, a francia Nemzetközi Kapcsolatok Kutató Intézetének (IFRI) elemzője rámutatott, hogy a Katar és Szaúd-Arábia közötti viszony az elmúlt években végig rossz volt. Ennek oka szerinte a katari diplomácia szócsövének számító al-Dzsazíra hírtelevízió, illetve a Katar által az „arab tavasz” felkelőinek és a Muzulmán Testvériségnek nyújtott támogatás volt.

Az ankarai Iráni Tanulmányok Központja (CCG) agytröszt kutatója, Farhad Rezaei szerint a szaúdiak egységfrontot akarnak létrehozni Irán ellen, és ezért van szükségük arra, hogy minden ellenkezést kivédjenek. A katariakat azért büntetik, mert nem osztják „Szaúd-Arábiának az Iránnal szembeni megszállottságát” – mondta az elemző, aki szerint több más Perzsa(Arab)-öböl menti állam sem osztozik ebben a megszállottságban, de egyikük sem képes annyira ellenállni a szaúdi nyomásnak, mint Katar.

Trumpnak köze lehetett a dologhoz?

A Perzsa(Arab)-öböl menti válság már csak azért is sajátos, mert Donald Trump amerikai elnök két héttel ezelőtti közel-keleti útja után tört ki. Az amerikai elnök rijádi beszédében egy kalap alá vette az Iszlám Állam (IÁ) és az al-Kaida terrorszervezeteket Iránnal, és már-már iráni rendszerváltást sürgetett, látványosan szakítva elődje, Barack Obama közel-keleti politikájával.

Trump beszéde muszlim országok mintegy ötven magas rangú vezetője előtt hangzott el, akik közül többeket szemmel láthatólag ingerelt a beszéd, mások pedig úgy tűntek, mintha csapdába estek volna. Mindenekelőtt Katar, de Omán és Kuvait sem feltétlenül híve az Irán elleni ilyen kemény fellépésnek. Az Iránnal szoros kapcsolatokat ápoló Irak, valamint Algéria és a népes síita kisebbséggel rendelkező muzulmán Pakisztán egyáltalán nem ért egyet ezzel a stratégiával.

Bauchard szerint a kapcsolatok megszakítása kétségkívül Mohammed bin Szalmán szaúdi helyettes trónörökös kezdeményezése volt, aki teljes erővel a Washingtonnal való megbékélés mellett száll síkra. A döntést valószínűleg az Egyesült Államok kezességvállalása nélkül hozták meg – vélte az elemző, aki szerint a szakítás zavarba ejt mindenkit, így az Egyesült Államokat is, mivel Katarban működik a térségbeli legnagyobb amerikai légitámaszpont. Ebből következően várhatóan mindenki igyekszik majd távol tartani magát a vitától, mindenkit egyetértésre szólítva fel – fogalmazott.

Valóban, a világ vezetői – köztük Trump is – az Öböl-menti országok egységét sürgetik

A Fehér Ház közlése szerint Trump kedden, washingtoni idő szerint a kora délutáni órákban telefonon tárgyalt Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királlyal. Az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint a két vezető „a terrorista szervezetek finanszírozásának és a térség valamennyi országában a szélsőségesség terjedésének megakadályozása érdekében teendő alapvető lépéseket” vitatta meg. A beszélgetés során az amerikai elnök annak fontosságát emelte ki, hogy „az Öböl-menti Együttműködési Tanács egységes fellépésének sorsdöntő szerepe van a terrorizmus legyőzésében és a térség stabilitásának elősegítésében”.

  • Trump szavait megint finomítani kellett
Donald Trump kedden több Twitter-üzenetben is foglalkozott a Katar körül kialakult feszültséggel. Az egyik bejegyzésben támogatni látszott Katar elszigetelését, azt hangoztatva, hogy pár nappal ezelőtti közel-keleti látogatása során, amikor a radikális ideológiák finanszírozásának beszüntetéséről beszélt, több arab ország vezetője Katarra mutatott. Másik mikroblog-bejegyzésében pedig a Szaúd-Arábia és egyes Öböl-menti államok által Katar köré vont blokádról azt jegyezte meg: „lehet, hogy ezzel kezdődik a terrorizmus rémségeinek vége”. Hozzátette azt is, hogy szaúdi vizitje máris „kifizetődik”.

Az elnök Twitter-bejegyzései után a kormányzat tisztségviselői – észlelve a bejegyzések esetleges diplomáciai károkozását – egymás után tették közzé nyilatkozataikat. A Pentagon szóvivője, Jeff Davis dicsérte Katart „a regionális biztonság iránti tartós elkötelezettségéért” és mert biztosítja a Dohához közeli al-Udeid légitámaszpontot az amerikai hadsereg számára.

A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer jelentéktelenebbé igyekezett tenni az elnöki Twitter-bejegyzésben foglaltakat: arra emlékeztetett, hogy „az elnöknek nagyon-nagyon konstruktív megbeszélése volt a katari emírrel Rijádban”. Dohában az Egyesült Államok katari nagykövete, Dana Shell Smith Twitter-üzenetben is közzétette a nagykövetség közleményét, amely Katar „nagyszerű partnerségét és igazi előrehaladását” méltatja a terrorizmus finanszírozásának megállításában.

A Katarral inkább jó kapcsolatokat ápoló Franciaországot is zavarba ejti a hétfői döntés. A Dohával ápolt jó viszony főként Nicolas Sarkozy elnöksége (2007-2012) között volt látványos, utódja, Francois Hollande (2012-2017) inkább a Szaúd-Arábiával való egyensúlyra törekedett, ahol nagy pompával fogadták 2015-ben. Szerződést viszont csak keveset írtak alá, a Trump-látogatás és az általa bejelentett 380 milliárd dolláros szaúdi szerződések után kérdés, hogy mi marad a többieknek – mutatott rá Denis Bauchard.

Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden külföldi nagykövetek előtt tartott beszédében Katart támogatva kijelentette: nem old meg semmilyen problémát az Arab-öböl nyugati partján fekvő kisállam elszigetelése, a többi között szankciókkal. Ankara ugyanakkor továbbra is azon lesz, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a válság rendezésére – tette hozzá. A török elnök emellett elismerően nyilatkozott arról, hogy Katar higgadt és konstruktív álláspontra helyezkedett a viszályban. Leszögezte: Doha hatékony harcot vív a terrorcsoportok ellen.

Oroszország elvi álláspontja, hogy a válsághelyzeteket párbeszéd útján kell rendezni – jelentette ki a katari emírnek kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Putyin a nap folyamán telefonon beszélt Tamím bin Hamad ász-Száni emírrel és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel is. Az orosz elnök és a katari uralkodó szót ejtett a gazdaság, a kereskedelem és a beruházások terén folytatott kétoldalú együttműködésről is.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Irán jól járhat a szakítás miatt

Elemzők szerint Teherán szemszögéből nézve a szakítás számos előnnyel járhat, de tovább mérgesítheti az amúgy is ingatag térség helyzetét. Fuad Izadi, a teheráni egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora szerint „a szaúdiak nem értenek a külpolitikához, többnyire harcolnak a szomszédjaikkal”. A válság alkalmat nyújt az iráni kormány számára, hogy a térség érett és felelős vezetőjének szerepében lépjen fel – tette hozzá.

Izadi szerint Teheránnak lehetősége nyílik arra is, hogy szorosabbra vonja a kapcsolatait az immár a légi- és élelmiszerszállítások terén Iránra szoruló Katarral. Miután Rijád és több szövetségese megszakította a diplomáciai, légi, szárazföldi és tengeri összeköttetését Dohával, Irán késlekedés nélkül felkínálta légterét és élelmiszer-exportot javasolt számára.

Kapcsolódó anyagunk: Máris érezteti gazdasági hatását az Öböl-menti viszály

Adnan Tabatabai, a Carpo német agytröszt kutatója szerint a síita Irán nem feltétlenül örül a szunnita vetélytársai közötti megosztottságnak, mivel „végső soron még ingatagabbá teszi a térségét, ez pedig senkinek az érdekét nem szolgálja”. Tabatabai arra is emlékeztetett, hogy Irán és Katar a köztük lévő mély politikai szakadék ellenére – Teherán Bassár el-Aszad szíriai elnököt, Katar pedig az őt megdönteni akaró lázadókat támogatja -, képes a konstruktív gazdasági partneri viszonyra. Katar és Irán osztozik a Perzsa(Arab)-öbölben lévő Dél-Parsz-Észak-Dom gázlelőhelyen, amelynek az irányításáért és biztonságáért közösen felelnek.

A vadul Irán-ellenes amerikaiak által felbátorított szaúdiak minden korábbinál eltökéltebbek, hogy megtörjék Teherán térségbeli befolyását. „A szaúdiak számára sajnálatos módon Katar a regionális válságok megoldásában tevőlegesen részt vevő félnek tekinti Iránt, és tudja, hogy a fegyveres konfliktusok veszélyeztethetik gazdasági kapcsolatait” – vélekedett Farhad Rezaei.

Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP/TASZSZ

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »