Párbeszédre szólított fel a Katar és a több más arab ország közötti viszony erős kiéleződése ügyében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor telefonon tárgyalt katari kollégájával, Muhammad bin Abdul Rahmán ász-Száni sejkkel – közölte honlapján hétfőn az orosz külügyi tárca.
Hétfő reggel óta nyolc ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. Arra hivatkoztak, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. Közülük több állam további intézkedésként megszakította a tengeri és a légi közlekedést is Katarral, és kiutasították az Arab-öböl nyugati felén fekvő állam diplomatáit és állampolgárait is. A többi között Szudán is aggodalmának adott hangot a kialakult helyzet miatt, és felajánlotta, hogy közvetítőként jár el a felek között.
A Moszkvával való kapcsolatfelvételt Doha kezdeményezte. A moszkvai közlemény szerint a két külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az arab világban keletkezett új feszültséggóccal kapcsolatban. Lavrov az ellentétek kölcsönös tiszteleten alapuló, tárgyalásos rendezése mellett foglalt állást, a példátlan jellegű kihívások, különösen a terrorfenyegetés tükrében.
A katari szuverén alap és a svájci Glencore cégcsoport egyébként tavaly decemberben, 50-50 százalékos részesedésben felvásárolta az állami többségű Rosznyefty orosz olajvállalat 19,5 százalékát mintegy 10,5 milliárd euróért.
Kapcsolódó cikkünk: Katar villámgyors elszigetelésének háttere
Donald Trump amerikai elnök elkötelezett a Katar körüli feszültség enyhítésében
Ezt a Fehér Ház helyettes szóvivője, Sarah Huckabee Sanders szögezte le az elnöki hivatal szokásos napi sajtótájékoztatóján. Arról egyelőre nem nyilatkoztak, hogy az Egyesült Államok – amely a viszályban érintett valamennyi államnak szövetségese – vállal-e aktív szerepet a térségben kialakult nézeteltérések elsimításában.
Hétfőn délelőtt az Ausztráliában tárgyaló Rex Tillerson külügyminiszter már állást foglalt Katar ügyében: a helyzet tárgyalásos rendezését szorgalmazta, valamennyi érdekelt fél bevonásával.
Tillerson álláspontjának nyilvánosságra kerülése előtt egy neve elhallgatását kérő külügyi tisztségviselő úgy nyilatkozott: az Öböl-térség valamennyi országa „rendkívül fontos partner” az Egyesült Államok számára, és Washington arra számít, hogy az érintett felek előbb, vagy utóbb, de megtalálják a válságból kivezető megoldás lehetőségeit.
Közben kiderült: az amerikai hadsereg változatlanul hajt végre küldetéseket a katari Al-Udeid légibázisról.
A kuvaiti emír Szaúd-Arábiába és Katarba utazik
Szabáh el-Ahmad el-Dzsábir kuvaiti emír kedden rendkívüli látogatást készül tenni Szaúd-Arábiában és Katarban, megfigyelők szerint azért, hogy segítsen helyreállítani a kapcsolatokat Doha és a környező Arab-öböl menti államok között.
Dzsábir hétfői telefonbeszélgetésükben felszólította Tamím bin Hamad ász-Száni katari emírt, hogy fordítsa erőfeszítéseit a diplomáciai válság rendezésére, egyben „kifejezte kívánságát”, hogy a katari vezető tartózkodjon olyan lépésektől, amelyek a helyzet elmérgesedéséhez vezethetnének – jelentette a KUNA kuvaiti állami hírügynökség.
Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni sejk, katari külügyminiszter az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak elmondta, hogy a katari emír elhalasztotta televíziós beszédét a kuvaiti emír közvetítő küldetésének sikere érdekében. Közölte azt is, hogy országa kész a diplomáciai válság párbeszédes rendezésére. Megjegyezte ugyanakkor: néhány állam azon van, hogy gyámság alá helyezze Katart, de Doha ezeket a próbálkozásokat a leghatározottabb módon elutasítja.
Korábban írtuk: Viharfelhők a Közel-Keleten: négy ország szakított Katarral
Doha mintegy egymilliárd dollár (290 milliárd forint) összegű váltságdíjat fizetett áprilisban az Irakban elhurcolt katari királyi család tagjaiért – közölte a Financial Times című brit üzleti napilap az ügyre rálátással bíró katari kormányzati és katonai forrásokra hivatkozva. A lap értesülései szerint a váltságdíjat a katari királyi család 26 tagjáért fizették ki, akiket még 2015 decemberében hurcoltak el egy vadászatról Dél-Irakban ismeretlen fegyveresek. A pénz egy részét további mintegy 50, dzsihadisták által Szíriában elfogott személy kiszabadítására fordították.
A londoni újság tudni véli, hogy a váltságdíj az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló egyik szíriai fegyveres csoporthoz, valamint iráni biztonsági tisztségviselőkhöz folyt be.
Forrás: MTI/TASZSZ/Reuters