Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Angela Merkel német kancellár és Petro Porosenko ukrán elnök szombaton megállapodtak, hogy igyekeznek javítani a biztonsági helyzetet Kelet-Ukrajnában és elősegíteni a visszatérést a minszki megállapodások végrehajtásához, miután az utóbbi hetekben újból kiéleződött a feszültség a konfliktusövezetben.
A német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök 2015 februárjában tartott minszki találkozójukon hozták tető alá a Minszk-2-nek nevezett megállapodást, amely a 2014. szeptemberi, utóbb kútba esett minszki egyezmény megerősítése. Ebben előírták a szemben álló feleknek – az ukrán hadseregnek és a kelet-ukrajnai szakadár felkelőknek – hogy vezessenek be tűzszünetet, vonják ki a nehézfegyvereket a frontvonal övezetéből, álljon helyre az ellenőrzés az ukrán-orosz határ teljes szakaszán, Kijev pedig rendezzen választásokat a szakadár területeken.
A minszki egyezményekből eddig semmi sem teljesült: nincs fegyvernyugvás a kelet-ukrajnai térségben, és a nehézfegyverek is folyton visszakerülnek a tiltott övezetbe. Az ukrán kormány pedig addig nem hajlandó választásokat rendezni a szakadár területeken, amíg nem vonulnak ki onnan az orosz katonák, akiknek jelenlétét a moszkvai vezetés tagadja.
„A húsvéti ünnepek alatt tapasztalt bizonyos nyugalom után sajnos megint a tűzszünetsértések növekedését látjuk” – mondta Merkel a Berlin melletti Mesebergben tartott találkozón. „A biztonság az előfeltétele a további politikai előrelépésnek” – tette hozzá.
Porosenko szintén támogatását fejezte ki a békefolyamat iránt. „Eltökélten törekednünk kell a minszki folyamat konstruktív mederbe történő visszaterelésére, mert ennek nincs alternatívája” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Merkel elmondta, hogy folytatni szeretné az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – formátuma keretében a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezését célzó tárgyalásokat. Emmanuel Macron, az új francia elnök már jelezte készségét erre. „Nagyon gyorsan keresni fogjuk a lehetőségét, hogy az elnökök és a szövetségi kancellár felvegyék egymással a kapcsolatot” – szögezte le.
A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők között 2014 áprilisában törtek ki fegyveres harcok, miután az Európa-párti kijevi mozgalom elsöpörte Viktor Janukovics ukrán elnök rendszerét. A három éve tartó konfliktusban eddig már mintegy 10 ezer ember veszítette életét. Az Európai Unió büntetőintézkedéseket léptetett életbe Oroszország ellen, amiért Moszkva 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, majd támogatta a kelet-ukrajnai szakadárokat.
- Korábbi cikkeink a témában:
Forrás: MTI/dpa/Reuters
