Külföldi politikusok megint Törökországot bírálták

Németország ne tegye lehetővé, hogy az ott élő törökök szavazhassanak a halálbüntetés visszaállításáról döntő, esetleges török népszavazáson – erre szólított fel Martin Schulz szociáldemokrata pártelnök (SPD) és kancellárjelölt egy pénteken megjelent lapinterjúban.

„Nem engedhetjük meg, hogy Németországban szavazást tartsanak olyan intézkedésről, amely ellentmond értékeinknek és alkotmányunknak” – hangsúlyozta Angela Merkel német kormányfő jelenlegi koalíciós partnere és kihívója a szeptemberi parlamenti választásokon a Der Spiegel német hírmagazinnak adott interjúban.

A német külügyminisztérium úgy foglalt állást, hogy szükséges a német kormány hozzájárulása saját területén más államok olyan szuverén cselekedeteihez, mint például a népszavazás.

Recep Tayyip Erdogan török államfő a tavalyi puccskísérlet után már korábban is világossá tette, hogy kész aláírni a halálbüntetés visszaállításáról szóló jogszabályt, ha a parlament így határoz. Erdogan a jogköreit kibővítő népszavazás óta ismét kiállt a halálbüntetés mellett.

A halálbüntetés eltörlése az európai országok egyik legalapvetőbb értéke, melyet a nyugati országok a társadalmi fejlődés megkérdőjelezhetetlen mérföldkövének tekintenek. A halálbüntetés tilalma része az Európa Tanács, így Törökország által is elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének, valamint az Európai Unió alapjogi chartájának egyaránt.

Európában jelenleg csak Oroszországban és Fehéroroszországban nem törölték még el a halálbüntetést, de Moszkva moratóriumot hirdetett ezen a téren, így már nem születnek halálos ítéletek Oroszországban. Fehéroroszország jelenleg az egyetlen európai állam, ahol halálbüntetéseket szabnak ki és hajtanak is végre.

Törökország uniós csatlakozási folyamata „zsákutca”

Törökország uniós csatlakozási folyamata „zsákutca”, és eljött az ideje, hogy az Európai Unió végleges döntést hozzon ebben az ügyben – mondta Charles Michel belga miniszterelnök az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban pénteken. A liberális politikus szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök hónapokon át provokálta Európát, és „határt kell szabni az önsorsrontásnak”.

Michel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csatlakozási folyamat nem a megfelelő út a Törökországgal folytatandó sikeres párbeszédhez.

Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét, ám a csatlakozási tárgyalások csak 2005-ben indultak meg, és az elmúlt csaknem 12 évben nem sikerült jelentős haladást elérni. Erdogan arról is népszavazás kezdeményezését javasolta, hogy Törökország folytassa-e a csatlakozási tárgyalásokat, ha az unió nem hajlandó a fejlődés jeleként újabb tárgyalási fejezetet megnyitni.

Forrás: MTI/AP