„A következő választásokat 2020-ban kell tartani” – mondta Theresa May, amikor tavaly július 13-án átvette a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól.
Cameron alig több mint egy évvel korábban, a 2015 májusában megtartott parlamenti választásokon váratlanul jó eredménnyel, abszolút – bár korántsem elsöprő, 15 fős – alsóházi többség birtokában önállóan alakíthatott kormányt a Konzervatív Párt élén. Az előző, 2010-es választásokat is a Konzervatív Párt nyerte, de akkor még nem abszolút többséggel, így évtizedek óta először koalíciós kormány alakult Nagy-Britanniában a Liberális Demokraták részvételével.
A két évvel ezelőtti választások után Cameron helyzete stabilnak tűnt – egészen 2016. június 24-ének hajnaláig, amikor elkezdtek befutni a brit EU-tagságról tartott előző napi népszavazás első eredményei. Kora reggelre egyértelművé vált: a bennmaradás mellett kampányoló Cameronra a Brexit-tábor, vagyis kilépést pártolók szűkös, 51,9 százalékos többséggel ugyan, de vereséget mértek.
David Cameron még aznap bejelentette lemondását, és a Konzervatív Párton belüli választási procedúra eredményeként Theresa May addigi belügyminiszter költözhetett be nem egészen egy hónappal később a Downing Street 10. alatti miniszterelnöki rezidenciára.
„A Brexit Brexitet jelent”
Ezután meghirdette azóta politikai mottójává vált programját, amely szerint „Brexit means Brexit” – a Brexit Brexitet jelent, vagyis nincs visszaút a brit EU-tagságról tartott népszavazás után, az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból.
Theresa May Brexit-politikája az eltelt nem egészen egy évben „hard Brexit-politikává” fejlődött. A brit politikai szótárban meghonosodott „hard (kemény) Brexit” kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is.
May ezt a célt tűzte ki a Brexit-tárgyalások stratégiáját felvázoló kormányzati Fehér könyvben. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.
A probléma ezzel azonban az, hogy ellentmond a Konzervatív Párt Cameron és EU-párti szövetségesei által összeállított 2015-ös választási programjának, amelyben külön szerepelt, hogy Nagy-Britanniának az EU egységes belső piacán a helye.
Szerepelt az akkori tory választási programban az is, hogy a brit kormány az évtized végéig leépíti, a jövő évtized első évében pedig többletbe fordítja a 2008-2009-es recessziós évből örökölt példátlan, a brit hazai össztermék (GDP) 11 százalékát meghaladó államháztartási hiányt.
Theresa May pénzügyminisztere, Philip Hammond tavaly azonban közölte, hogy az új kormány már nem törekszik e cél elérésére, mivel az EU-népszavazás óta „megváltoztak” a gazdasági körülmények.
May viszont mindeddig ódzkodott a saját választási programja alapján kiírandó új választások meghirdetésétől, elsősorban arra hivatkozva, hogy ez felesleges újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában. Mindemellett a választási törvény ötéves rögzített parlamenti mandátumot rögzít, amelytől csak kétharmados szavazati többséggel lehet eltérni.
Sokszorosára bővülhet a Konzervatív Párt alsóházi többsége
A következetes közvélemény-kutatási adatok azonban arról győzhették meg a kormányfőt, hogy mégis érdemes lehet vállalni egy gyorsan lebonyolított előrehozott választás kockázatát.
A jelenlegi felmérések ugyanis egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek legutóbbi vizsgálatai szerint a Konzervatív Pártra most 43-45 százalék, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 23-25 százalék voksolna.
Ez a kilátás a jelenlegi vérszegény, 15 fős konzervatív alsóházi többség birtokában valószínűleg túl csábító ahhoz, semhogy ki lehetne hagyni, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben a tory alsóházi hátország lázadói több sarkalatos törvényalkotási programban meghátrálására kényszerítették a kormányt.
Ha a mostani közvélemény-kutatási adatok érvényesülnek a június 8-ai előrehozott választásokon, Theresa May e hazai problémája egy csapásra megszűnik, ráadásul a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalásokat is a jelenleginél sokkal szilárdabb mandátummal és parlamenti háttérrel felvértezve kezdheti el az Európai Unióval.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI