Miről is vitáznak az izraeliek és a palesztinok?

A palesztin-izraeli viszály megoldását alapvetően két módon keresik: a kétállami megoldással, azaz Izrael mellett egy új, palesztin állam létrehozásával, illetve az egyállami megoldással, az 1967-ben elfoglalt palesztin területek Izraelbe olvasztásával. De mit is jelent ez a két lehetőség?

Az 1993-as oslói szerződés óta elsősorban a kétállami megoldás, vagyis egy önálló, Izrael szomszédságában békésen élő Palesztina létrehozása volt a palesztin-izraeli békefolyamat tárgyalásainak célja. Azonban az utóbbi időben – főként Donald Trump amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök februári sajtótájékoztatója óta – felmerült az egyállami megoldás lehetősége is, ugyanis Trump kijelentette, hogy „egyállami vagy kétállami megoldás, ha Bibi (Netanjahu) és a palesztinok, Izrael és a palesztinok boldogok, én boldog leszek azzal, ami nekik tetszik”.

A kétállami megoldás elhúzódásának és megfeneklésének egyik oka, hogy Izrael a viszály végleges lezárása érdekében az ország zsidó államként való elismerését kéri a palesztinoktól, és önvédelmi okokból számos biztonsági feltételt támaszt.

Nehéz megállapodni az új palesztin állam határaiban is, ugyanis Izrael az 1967 előtti tűzszüneti vonalakat a ciszjordániai zsidó telepek miatt, valamint biztonsági okokból tarthatatlannak tekinti, és a nagyobb telepes blokkok megtartása érdekében meg kell egyeznie a területcserékről.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Újabb gondot jelent a „visszatérési jog”, mert Izrael az 1948-ban vagy 1967-ben elmenekült palesztinok és leszármazottaik visszatelepítését csakis az új Palesztinába tenné lehetővé, bárhonnan is keltek útra egykor, a palesztinok viszont vissza szeretnék visszaigényelni elhagyott javaikat, és kártérítést követelnek.

Az egyállami megoldás valójában több változat gyűjtőneve

A Háárec című izraeli újságban február 5-én megjelent elemzés szerint az első lehetőség az egyenlő jogok, köztük szavazati jog biztosítása a Ciszjordániában és a Gázai övezetben élő összes palesztin számára. Ez az izraeli egészségi, oktatási és szociális intézményekhez való egyenlő hozzáférést is jelentené mindenki számára Nagy-Izraelben, a Földközi-tenger és a Jordán folyó között.

Mindez hatalmas anyagi áldozatot is követelne Jeruzsálemtől, de a legfontosabb, demográfiai kérdés miatt jóval messzebbre ható politikai következményei is lennének. Mivel a palesztin lakosság létszám gyorsabban nő, számuk bizonyos számítások szerint már akár most is, de legalábbis a közeljövőben meghaladná a zsidókét. A kneszetben ezért többséghez juthatnának, s módjuk lenne Izrael zsidó jellegének felszámolására a bevándorlási törvény módosításával, a zsidók beköltözésének akadályozásával, és a külföldön élő több millió palesztin letelepedésének garantálásával.

Ezt a változatot támogatja egy afféle többnemzetiségű közel-keleti Svájc álmát hirdetve több szélsőségesen baloldali, a zsidók államának cionista álmát elvető izraeli csoport, illetve a zsidó-arab egyenjogúságon alapuló „Israsztina” vagy Paleszrael” -féle országot hirdető palesztin baloldali csoport.

Egy másik változat nem adna egyenlő polgárjogokat az annektálási tervekben szereplő ciszjordániai palesztinoknak. (Ezt a lehetőséget vallja magáénak a kérdést napirenden tartó Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű párt, és ezt vázolta fel Miki Zohár Likud-képviselő is néhány hete a kneszetben). Eszerint önkormányzati jogokat kapnának a palesztinok, de a parlamentben nem szavazhatnának, ahogy ez évtizedek óta a Kelet-Jeruzsálemben élő araboknál történik.

A Háárec szerint egy efféle rendezés Izrael nemzetközi elszigeteltségéhez vezetne, ami például fegyvereladási embargóval is járna, ellehetetlenítve Izraelt nemcsak gazdasági, hanem biztonsági szempontból is. A palesztin politikusok és a nemzetközi diplomácia az ilyen rendezést apartheid állam létrehozásának tekinti.

Mit akarnak az emberek?

Egy február 16-án a The Jerusalem Post című angol nyelvű újságban közzétett, az EU által finanszírozott, Izraelben és a palesztinoknál közösen végzett közvélemény-kutatás szerint az Izraelben élő arabok 56 százaléka, de a palesztin területeken, vagyis Ciszjordániában és a Gázai övezetben élő palesztinoknak csak 36 százaléka, az izraeli zsidóknak pedig csak 19 százaléka támogatta az egyenlő jogokat ígérő egyállami megoldást.

Ezen túl az izraeli zsidók kétharmada elutasította, és csak 31 százaléka támogatta Ciszjordánia nem egyenlő jogokkal történő annektálását, de a telepesek egy  százalékos többséggel, 47-46 százalékban elfogadták ezt a lehetőséget.

A megkérdezett izraeliek többsége – az arabok 82 százaléka, a zsidók 50 százaléka – támogatta a kétállami megoldást, amelyet a fél évvel korábbi kutatásban még 59 százalékban fogadtak el, 53 százalékban a zsidók, és 87 százalékban az arabok.

Forrás: MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »