Erdogan újragondolja az EU-s kapcsolatait a török népszavazás után

Törökország az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás után átgondolja az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és meghozza a szükséges döntést – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, egy erdőgazdálkodási rendezvényen.

Az államfő kifejtette: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi megállapodással fenyegetni.

Ömer Celik török EU-ügyi miniszter egyik március elején tett nyilatkozatában úgy fogalmazott: Törökország az EU tagja akar lenni, de attól függ, melyik Európáról van szó. Ha a fogalom alatt Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök, Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető vagy Geert Wilders holland bevándorlásellenes politikus Európáját értjük, akkor Törökország nem szeretne az unió részévé válni – jelezte Celik.

Erdogan az utóbbi hetekben gyakran bírálja élesen, s nevezi rendszeresen nácinak vagy fasisztának Európát, mert a közelmúltban Hága és Berlin visszautasította, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a Németországban és Hollandiában élő törökök körében.

Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

Az Európába irányuló menekültáradat visszafogásának érdekében tavaly március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy különösen a július 15-ei puccskísérlet óta a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.

Az államfő kedden azt is leszögezte: Törökország nem fogja engedni területén az ügynöki tevékenységet. Szavaival Erdogan a Bild német újság február végén letartóztatott törökországi tudósítójára, Deniz Yücelre is utalt, akit korábban német ügynöknek minősített.

Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint kedden 20 törökországi tartományban tartott rajtaütéseket a rendőrség a júliusi hatalomátvételi incidenssel kapcsolatban. Az ügyészség 265 ember ellen adott ki elfogatóparancsot, közülük 60-at már őrizetbe vettek a hatóságok. Az érintettek állítólag kapcsolatban állnak az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával, amelyet Ankara az államcsínykísérletért felelőssé tesz. A gyanúsítottak között van a mozgalom több vezető tisztségviselője és regionális képviselője is.

A török kormánypárt lemondta valamennyi németországi kampányrendezvényét

Török politikusok nem tartanak több kampányrendezvényt Németországban az április 16-án tartandó népszavazással összefüggésben – jelentette be kedden a török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik szóvivője. „Valamennyi meghirdetett rendezvényt lemondtuk” – közölte az AKP külföldi koordinációval foglalkozó kölni irodájának szóvivője az AFP francia hírügynökséggel, hozzátéve, hogy a döntést Ankarában hozták meg azt követően, hogy az elmúlt hetekben az ügy miatt kiéleződött a feszültség Törökország és Németország között.

A tervek szerint török miniszterek már nem kampányoltak volna a németországi török közösségek előtt az elnöki rendszer bevezetése mellett, csak az AKP képviselői léptek volna fel tájékoztató célú rendezvényeken.

Eközben Zafer Sirakaya, a török kormánypárt európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) elnöke is bejelentette a Wirtschaftswoche című német magazinban, hogy a népszavazás előtt már nem fognak olyan rendezvényt szervezni, amelyen a török kormány képviselői is részt vennének, inkább helyi szintű tájékoztatást terveznek.

Az elnöki rendszer bevezetéséről szóló törökországi referendum miatt az utóbbi időben Ankarának kiélezett konfliktusai voltak több európai uniós tagállammal is. Több ország magára haragította Törökországot azzal, hogy nem engedélyezte, hogy török politikusok kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/AFP

Friss hírek