Földgáz-importra szorul Azerbajdzsán

Külföldről kell földgázt vásárolnia Azerbajdzsánnak a hazai szükségletek kielégítéséhez, ami tovább súlyosbítja a volt szovjet köztársaság gazdasági problémáit.

A helyi statisztikai hivatal adatai szerint Azerbajdzsán éves gázszükséglete nagyjából 12 milliárd köbméter. Tavaly 1,4 milliárd köbméteres hiány alakult ki, amit részben importtal próbáltak kiváltani, részben pedig igyekeztek földgázról fűtőolajra átállítani egyes energetikai létesítményeket.

Az azeri állami olajvállalat (SOCAR) tavaly év végén közölte, hogy elkezdett földgázt importálni Iránból. Baku napi 2-4 millió, 2016 egészében 286 millió köbméter gázt vásárolt Irántól.

A Reuters hírügynökség pénteken két ágazati forrásból származó értesülésre hivatkozva azt írta, hogy valójában Türkmenisztánból érkezett a földgáz az azeriek számára kedvezőbb áron, de a szállítások leálltak az Irán és Türkmenisztán közötti árviták miatt. Az esetleges orosz exportról folyó tárgyalások ugyancsak az árak kérdésén akadtak el.

Azerbajdzsán birtokolja a világ egyik legnagyobb gázmezőjét, a Kaszpi-tengerben fekvő Sah Deniz lelőhelyet, ahol a kitermelés második szakaszában, 2020-tól kezdve évente már 16 milliárd köbméter földgázt hoznának fel a földfelszínre. Azerbajdzsán azonban előre eladta a földgázt, amely túlnyomórészt az orosz földgáztól való függőség enyhítésére törekvő nyugat-európai országokba kerül.

Azeri tisztségviselők azt remélik, hogy más azeri gázmezőkön – Umiz, Bulla Deniz és Abseron – a tervezettnek megfelelően emelkedni fog a kitermelés, és ennek köszönhetően időben elejét tudják venni a hiány kialakulásának. Arra azonban még szakértők sem vállalkoztak, hogy megbecsüljék, mekkora hiány várható földgázból az idén.

  • Meredeken zuhan a manat árfolyama
A kérdés nagy dilemmát jelent az országot 2003 óta vaskézzel irányító Ilham Aliyev elnöknek, akinek a világpiaci olajárak csökkenése miatt a helyi fizetőeszköz, a manat árfolyamának meredek romlásával is szembe kell néznie, ráadásul egyensúlyoznia kell a Nyugat és Oroszország között. A manat értéke történelmi mélypontra süllyedt február 1-jén, amikor 1 dollárért 1,92 manatot adtak, azaz 2015 vége óta felére csökkent az azeri pénz értéke.

A SOCAR januárban jelentősen emelte a földgáz lakossági árát, miközben olyan alapvető élelmiszerek is drágultak, mint a kenyér. Az év elején 12 százalékos éves inflációt mértek, de annak még nincs jele, hogy nyilvános tiltakozásokat váltson ki a gázáremelés. Tavaly év elején az árak emelkedése és a munkanélküliség növekedése miatt több városban is tüntettek, és helyenként erőszakba, a rendőrök és a tiltakozók között heves összecsapásokba torkollott a demonstráció.

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »