Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A brit kormánynak „erkölcsi kötelezettsége”, hogy a lehető legsürgősebben és egyértelműen, akár egyoldalú garanciavállalással tisztázza a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogi helyzetét – áll a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza által összeállított, szerdán ismertetett jelentésben. A kormány Brexit-ügyi minisztere szerint azonban London legkorábban februárban közöl részleteket tárgyalási stratégiájáról.
A felsőház – amelynek nincs önálló törvényalkotási joga, de az íratlan brit alkotmányos elvek alapján a kormánynak figyelembe kell vennie állásfoglalásait – szerdai jelentésében leszögezte: a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás – amelyen a részvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt – „nem meglepő módon mélységes aggályokat keltett” a Nagy-Britanniában élő külföldi uniós polgárok körében, akik jelentős mértékben gyarapítják a brit gazdaságot és a kulturális életet.
A Lordok Háza EU-bizottságának állásfoglalása szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók olyan hiányszakmákban töltik be a megüresedett állásokat, amelyekre nem lehet hazai munkaerőt találni. Ez ugyanúgy igaz a magas szakképzettséget igénylő munkakörökre – például az egészségügyre és a pénzügyi szolgáltatásokra -, mint az alacsonyabb képesítéssel is betölthető, illetve szezonális jellegű állásokra. Minél tovább tart a jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanság, annál kevésbé találják vonzónak az Egyesült Királyságot élő- és munkahelyként, és emiatt egyre több munkakör válik betölthetetlenné – áll a Lordok Háza EU-bizottságának jelentésében.
- Jó példa a Nagy-Britanniában élő és dolgozó lengyel közösség
A Lordok Házának beszámolója szerint Rzegocki elmondta, hogy a nagy-britanniai lengyelek 92 százaléka dolgozik és adózik, sőt munkahelyeket is teremt, mivel 22 ezren közülük önálló üzleti vállalkozásokat létesítettek. A nagykövet szerint a brit kormánynak egyértelmű jogi helyzetet kell teremtenie a külföldi EU-állampolgárok számára, akik hosszú évek óta fizetik adójukat az Egyesült Királyságban.
Theresa May brit miniszterelnök több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy várakozása szerint viszonossági alapon a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítható lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése. A Lordok Házának szerdán közzétett jelentése azonban felszólítja a brit kormányt, hogy módosítsa álláspontját, és haladéktalanul adjon akár egyoldalúan is garanciát a Nagy-Britanniában élő összes külföldi EU-állampolgár jogainak védelmére a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra.
A kilépési tárgyalások irányítására létrehozott minisztérium vezetője, David Davis az alsóház Brexit-ügyi bizottságának ugyancsak szerdán tartott meghallgatásán mindazonáltal kijelentette: az EU-tagság megszűnésével összefüggő részletes szakpolitikai kérdések még kidolgozás alatt állnak, és a bevándorlás szabályozása csak az egyike annak az 57 területnek, amelyek a Brexit-tárgyalásokon várhatóan napirendre kerülnek. Davis szerint London február előtt nem kíván semmiféle részletet ismertetni majdani tárgyalási stratégiájáról, mert nem akarja saját tárgyalási pozícióját aláásni.
A brit kormány 2017 márciusának végéig tervezi a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, és kétévi tárgyalási folyamatot ír elő. Davis azonban a szerdai meghallgatáson kijelentette, hogy „szükség esetén” átmeneti időre szóló egyezség megkötése is lehetséges, ha az időkereten belül nem születik megállapodás az EU-val.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
