A német kormány szerdai ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette törvényjavaslatát az uniós társállamokból érkező bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozásáról.
A jogszabálytervezet szerint a nem német uniós állampolgárok nem kaphatnak szociális vagy munkanélküli támogatást, ha nem dolgoznak Németországban vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira. Szociális támogatás csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról.
Azonban az érintettek kaphatnak úgynevezett áthidaló támogatást azt alapvető szükségletek kielégítésére, de csak egy hónapra, és kaphatnak hitelt is, amelyből viszont kizárólag hazautazásuk költségét fedezhetik.
Andrea Nahles szociális és munkaügyi miniszter a kormányülés után kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a javaslat célja egy fontos kérdés tisztázása: „a törvénytervezettel helyreállítjuk a jogbiztonságot, egyértelművé tesszük, hogy aki Németországban él, dolgozik és járulékot fizet, jogosult szociális ellátórendszereink juttatásaira”, de „azoknak az esetében, akik még soha nem dolgoztak Németországban és létfenntartásukhoz állami segítségre szorulnak, az az alapelv érvényesül, hogy a támogatást a származási országban kell igényelni”.
A javaslat parlamenti támogatása biztosra vehető, az új szabályozás 2017-től léphet életbe.
A kormány elsősorban a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással, a bíróság ítéletei alapján ugyanis az uniós bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra, függetlenül attól, hogy dolgoztak-e valaha az országban.
Becslések szerint nagyjából 130 ezer munkakereső nem német uniós állampolgár élhet Németországban, szociális ellátásuk évente 800 millió euróba kerülne.
A Die Welt című lap elemzésében rámutatott, hogy a tervezett német szabályozás szigorúbb az előző brit miniszterelnök, David Cameron által Nagy-Britannia számára az EU-val kialkudott kompromisszumnál, amely arra az esetre szólt volna, ha a brit választók hazájuk uniós tagságának megtartása mellett döntöttek volna a júniusi népszavazáson, az ugyanis nem öt-, hanem csak négyéves moratóriumot irányzott elő az uniós bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozására, de a Cameron-féle szabályozás a juttatások szélesebb körére terjedt volna ki.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI