Az S&P után a Moody’s is leminősítette Törökországot

Megvonta Törökországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást a Moody’s Investors Service, elsősorban a török gazdaság jelentős külső finanszírozási igényével kapcsolatos növekvő kockázatokkal, valamint a növekedési kilátások és az intézményi stabilitás gyengülésével indokolva a lépést.

A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Baa3”-ról egy fokozattal „Ba1”-re rontotta a hosszú távú török szuverén kötelezettségek osztályzatát. Az új besorolás kilátása stabil. A Moody’s júliusban vette leminősítési felülvizsgálat alá Törökország államadós-besorolását, azzal az indokkal, hogy meg kell vizsgálni a kudarcba fulladt katonai puccskísérlet hatásait a török gazdaság növekedésére, a gazdaságpolitikai döntéshozó intézményrendszerre és a külső tartalékokra.

A péntek éjjel bejelentett leminősítés azt jelenti, hogy Törökországot az intézményi befektetők zöme már nem tekinti befektetésre ajánlott kategóriájú államadósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis sok befektetési társaság két nemzetközi hitelminősítő osztályzatát veszi figyelembe annak meghatározásához, hogy az adott szuverén vagy kereskedelmi adósosztályzatot befektetésre ajánlottnak tartja-e, vagy sem, és egy másik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s már korábban megvonta Törökországtól a befektetési ajánlású besorolást. Az S&P legutóbb júliusban minősítette le a már akkor sem befektetési ajánlású török államadós-besorolást „BB/B” szintre. Törökországot a három nagy hitelminősítő közül már csak a Fitch Ratings tartja a befektetési ajánlású sávban, „BBB mínusz” besorolással.

A pénteki leminősítés kockázati indokai között a Moody’s kiemelte, hogy saját becslése szerint a török vállalati, banki és állami szektornak az idén hozzávetőleg 155,8 milliárd dollárnyi külső törlesztési kötelezettséget kell teljesítenie. A folyómérleg-egyenleg hiányát is hozzászámítva ez a várható idei és jövő évi hazai össztermék (GDP) 26 százaléka. Ez a jelentős külső finanszírozási igény kiteszi a török gazdaságot a befektetői bizalom esetleges hirtelen változásainak, különös tekintettel arra, hogy e bizalom már az elmúlt 18 hónapban is gyenge és ingatag volt. Ezt jelezte a török líra dollárárfolyamának ingadozása, valamint a portfólió-beáramlások jelentős volatilitása – hangsúlyozza londoni elemzésében a Moody’s.

A hitelminősítő szerint a sikertelen puccskísérlet után tett kormányzati válaszlépések további aggályokat vetnek fel a kormányzati politika kiszámíthatóságával és hatékonyságával, valamint a jogállamiság jövőjével kapcsolatban, és ennek növekedési következményei is vannak. A Moody’s közölte: a 2016-2019 közötti időszakban 2,7 százalékos éves átlagnövekedést vár a török gazdaságban a 2010-2014 között mért 5,5 százalékos évi GDP-növekedési átlag után.

Forrás: MTI