Az USA támogatja Ukrajna felvételét a NATO-ba, de hosszú még az út

Az Egyesült Államok támogatja a NATO „nyitott ajtók” politikáját, és készen áll új tagokat, köztük Ukrajnát üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak majd a csatlakozásra – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter csütörtökön Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt tartott sajtótájékoztatóján.

Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre Ukrajna előtt hosszú út áll a csatlakozásig, reformokat kell még végrehajtania, és modernizálnia kell védelmi szektorát. Ezen túlmenően Kijev még nem kérte hivatalosan tagfelvételét a NATO-ba.

  • NATO-tagországok
1949-től: Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália

1952-től: Görögország, Törökország

1955-től: Németország

1982-től: Spanyolország

1999-től: Csehország, Lengyelország, Magyarország

2004-től: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia

2009-től: Albánia, Horvátország

Kerry kilátásba helyezte, hogy az atlanti szövetség pénteken kezdődő kétnapos varsói csúcstalálkozóján pénzügyi segélycsomagot hagynak jóvá, amelynek köszönhetően az ukrán fegyveres erők gyorsabban közelíthetnek a NATO-normákhoz, összeget azonban nem nevezett meg.

Porosenko a maga részéről szintén kijelentette: azt várja a csúcstól, hogy ismét megerősítik Ukrajnát illetően a szövetség „nyitott ajtók” politikáját. Emlékeztetett arra, hogy a 2008-as bukaresti NATO-értekezleten a szövetség nyilatkozatban deklarálta bármely európai ország csatlakozásának lehetőségét.

Kerry a sajtótájékoztatón biztosított afelől, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók hatályban maradnak, amennyiben Moszkva elutasítja a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím félsziget helyzetének rendezését. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el a Krím orosz megszállását. Az ukrán elnök megismételte: Kijev kitart álláspontja mellett, amely szerint a Krím hovatartozásának kérdését nemzetközi szinten kell rendezni.

„Ukrajna határozott javaslatot tett a rendezési tárgyalások formátumára. Részt kell venni benne az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és a budapesti memorandumot aláíró országoknak.

  • Budapesti memorandum
Budapesten 1994-ben írt alá memorandumot Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, cserébe a nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét.
Nevezhetjük ezt Genf plusz formátumnak” – fejtette ki Porosenko. Sürgette, hogy mihamarabb kezdődjenek konzultációk a rendezési folyamat mikéntjéről, továbbá a Krím félszigeten törvénytelenül letartóztatottak kiszabadításáról, a krími tatárok jogainak szavatolásáról, valamint készüljön útiterv a félsziget orosz megszállásának megszüntetéséről.

Forrás: MTI

Friss hírek

alterezo.hu

Kritika és önmegvalósítás (x)

Valaha érezted úgy, hogy mások túl gyakran szólnak bele az életedbe? Az emberek gyakran szeretnek tanácsot adni másoknak, és sokszor úgy érzik, hogy nálad jobban tudják, mi a helyes. Ilyen helyzetekben fontos megtalálni a saját utadat anélkül, hogy hagynád, hogy mások negatívan befolyásoljanak.

Read More »