Az USA támogatja Ukrajna felvételét a NATO-ba, de hosszú még az út

Az Egyesült Államok támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját, és készen áll új tagokat, köztük Ukrajnát üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak majd a csatlakozásra – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter csütörtökön Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt tartott sajtótájékoztatóján.

Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre Ukrajna előtt hosszú út áll a csatlakozásig, reformokat kell még végrehajtania, és modernizálnia kell védelmi szektorát. Ezen túlmenően Kijev még nem kérte hivatalosan tagfelvételét a NATO-ba.

  • NATO-tagországok
1949-től: Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália

1952-től: Görögország, Törökország

1955-től: Németország

1982-től: Spanyolország

1999-től: Csehország, Lengyelország, Magyarország

2004-től: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia

2009-től: Albánia, Horvátország

Kerry kilátásba helyezte, hogy az atlanti szövetség pénteken kezdődő kétnapos varsói csúcstalálkozóján pénzügyi segélycsomagot hagynak jóvá, amelynek köszönhetően az ukrán fegyveres erők gyorsabban közelíthetnek a NATO-normákhoz, összeget azonban nem nevezett meg.

Porosenko a maga részéről szintén kijelentette: azt várja a csúcstól, hogy ismét megerősítik Ukrajnát illetően a szövetség “nyitott ajtók” politikáját. Emlékeztetett arra, hogy a 2008-as bukaresti NATO-értekezleten a szövetség nyilatkozatban deklarálta bármely európai ország csatlakozásának lehetőségét.

Kerry a sajtótájékoztatón biztosított afelől, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók hatályban maradnak, amennyiben Moszkva elutasítja a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím félsziget helyzetének rendezését. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el a Krím orosz megszállását. Az ukrán elnök megismételte: Kijev kitart álláspontja mellett, amely szerint a Krím hovatartozásának kérdését nemzetközi szinten kell rendezni.

“Ukrajna határozott javaslatot tett a rendezési tárgyalások formátumára. Részt kell venni benne az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és a budapesti memorandumot aláíró országoknak.

  • Budapesti memorandum
Budapesten 1994-ben írt alá memorandumot Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, cserébe a nagyhatalmak garantálták függetlenségét és területi épségét.
Nevezhetjük ezt Genf plusz formátumnak” – fejtette ki Porosenko. Sürgette, hogy mihamarabb kezdődjenek konzultációk a rendezési folyamat mikéntjéről, továbbá a Krím félszigeten törvénytelenül letartóztatottak kiszabadításáról, a krími tatárok jogainak szavatolásáról, valamint készüljön útiterv a félsziget orosz megszállásának megszüntetéséről.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás