Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A szerb kormány tevékenységének és reformjainak elismerése az, hogy július 19-én megnyílhat két újabb csatlakozási tárgyalási fejezet Szerbia és az Európai Unió között – vélekedtek szerbiai politikusok és szakértők azt követően, hogy biztossá vált, egyetlen uniós tagállam sem gördít akadályt a fejezetek megnyitása elé.
Múlt csütörtökön még csalódottak és ingerültek voltak a szerbiai politikusok, mert Brüsszel nem tűzte napirendre a Szerbiával való csatlakozási tárgyalások emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es tárgyalási fejezetének megnyitását. Akkor többen is úgy fogalmaztak, hogy a döntéssel fékezik Szerbiát az EU felé vezető úton.
A fejezetek megnyitása ellen az Egyesült Királyság és Horvátország szavazott. Brüsszeli információk szerint a szigetország csupán a brit népszavazás eredményét követő zavar miatt vétózta meg a fejezetek megnyitását, Zágráb viszont három követelés teljesüléséhez kötötte a „zöld fény” megadását. Horvátország egyrészt azt követelte, hogy Belgrád vonja vissza azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket. A második követelés a szerbiai horvát kisebbség jogainak bővítésére, a harmadik pedig a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttműködésre vonatkozott.
A hétfői párizsi Nyugat-Balkán-konferencián azonban szóbeli megállapodás született arról, hogy megnyílhatnak a fejezetek, és ez ellen a határidő lejártáig, kedd 17 óráig egyetlen tagország sem nyújtott be ellenvetést.
Nikola Selakovic igazságügyi miniszter a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) úgy fogalmazott: a fejezetek megnyitása hozzájárul a biztosabb jövőhöz, megszilárdítja a gazdasági növekedést, elősegíti az ország fejlődését, és csökkentheti a költségvetési hiányt. Megfogalmazása szerint a 23-as fejezet az egyik legnehezebb tárgyalási rész, ugyanis politikai témájú fejezetről van szó, amelyet az elsők között nyitnak meg, és az utolsók között zárnak le. Hozzátette: az uniós integráció során a szerb alkotmányt is meg kell majd változtatni.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt idézte a szerb sajtó szerdán, aki úgy fogalmazott: az április 24-i előrehozott választások kampánya során számtalanszor elmondta, hogy Szerbia célja az európai uniós tagság, és erről az útról nem fog letérni. Arra is kitért, hogy országa nem fog népszavazást rendezni az európai uniós tagságról, a választások ugyanis megmutatták, hogy a szerbiai nép az integrációt támogatja.
Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg, az első tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg.
Forrás: MTI
