Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
- Berlin, Párizs és Róma blokkoló kisebbséget alkotva megakasztotta a belügyminiszterek pénteki tanácsülésén a döntést a vízummentesség megadásáról Grúziának.
- Ez jó eséllyel a többi vízumliberalizációs döntést is a nyári szünet utánra halaszthatja.
- Jól értesült források tudni vélik, hogy a három nagy tagállam lépése egy több politikai kérdésre kiterjedő paktum része, aminek keretében Berlin a franciáktól és az olaszoktól a vízumügyekben és az orosz szankciók meghosszabbításának ügyében cserébe kapott támogatásért gazdasági és költségvetési kérdésekben nem fog keresztbe tenni két bukdácsoló partnerének.
Három nagy uniós tagállam – Németország, Franciaország és Olaszország – ellenállásába ütközött pénteken az EU döntése a grúz vízummentesség megadásáról. Berlin, Párizs és Róma egyes hírek szerint egy átfogóbb politikai alku részeként, blokkoló kisebbséget alkotva megakadályozta a döntést a grúz vízumliberalizációról, amit korábban a június 10-i belügyminiszteri tanácsülésre szinte biztosra lehetett venni.
Nevük mellőzését kérő források úgy tudják, hogy a grúz vízummentességről szóló döntés lényegében őszre való elhalasztása a szóban forgó tagállamoknak, de mindenekelőtt Németországnak azt az aggodalmát tükrözi, hogy egy ilyen lépés a jelenlegi feszült politikai helyzetben csak felkorbácsolná az idegenellenes érzelmeket. Ezért Berlin, Párizs és Róma úgy okoskodik, hogy a forró nyár (és a mostani menekülthullám) után ősszel kedvezőbbek lesznek a politikai körülmények a vízummentesség megadására.
Más vélemények szerint a döntés halogatásába az ősszel esedékes grúz parlamenti választások is belejátszottak, mert a német kancellár nem kívánta a jelenlegi hatalom esélyeit javítani az Európai Néppárthoz tartozó és jelenleg ellenzékben lévő grúz konzervatív párttal szemben.
Klaus Dijkhoff, az ülésen elnöklő holland migrációs ügyi miniszter ugyanakkor nem volt hajlandó sem megnevezni a grúz döntést blokkoló országokat, sem pedig megvilágítani ellenkezésük okát. Ehelyett azt közölte újságírókkal, hogy ha beazonosítják az érintett tagállamokat, kérdezzék meg tőlük az okokat.
Dmitrisz Avramopulosz, az EU bel- és migrációs ügyi biztosa az ülést követően hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint Grúzia (akárcsak Ukrajna és Koszovó) a vízumliberalizáció valamennyi feltételének megfelel.
Nevük mellőzését kérő források viszont attól tartanak, hogy a grúzokéval együtt szükségszerűen az ukrán és a koszovói vízummentesség megadása is késedelmet szenved majd, és az erről szóló döntés (a törökökével együtt) nem születik meg ősz előtt. Úgy tűnik, hogy a másik illetékes döntéshozó, az Európai Parlament időbeosztása is ezt a menetrendet sugallja.
Jól értesült források tudni vélik, hogy a három nagy tagállam lépése egy több politikai kérdésre kiterjedő paktum része, aminek keretében Berlin a franciáktól és az olaszoktól a vízumügyekben és az orosz szankciók meghosszabbításának ügyében cserébe kapott támogatásért gazdasági és költségvetési kérdésekben nem fog keresztbe tenni két bukdácsoló partnerének. Ezt az információt azonban egyik oldalról sem erősítették meg hivatalos forrásból.
Dplomáciai források emlékeztetnek rá, hogy az ukrán és a koszovói vízummentesség kérdése még nem jutott el döntésközeli állapotba, az erről szóló javaslatról egyelőre alacsonyabb szinten egyeztetnek a tagállamok.
Kitekintő / Bruxinfo.eu
