Menekültek és gazdaság: erről szól majd a szlovák elnökség

19 miniszteri szintű találkozó, 180 munkamegbeszélés és hét, parlamenti szintű rendezvény – több mint 20 ezer küldött az uniós tagállamokból – ez számokban a szlovák uniós elnökség rövid összefoglalója. Minderről az Új Szó számolt be.

Szlovákia július 1-jétől fél éven át tölti be az Európai Unió elnöki posztját. Ez azt jelenti, hogy szlovákiai miniszterek készítik elő és vezetik a miniszteri tanácsokat, és ezzel jelentős mértékben befolyásolhatják a tanácskozások témáit. Ezért is fontosak az ország által meghatározott prioritások, amelyeket a héten Miroslav Lajčák külügyminiszter ismertetett a parlamentben.

A szlovák elnökség prioritása a gazdasági és a monetáris unió elmélyítése, az energetikai unió és az egységes digitális piac erősítése, a fenntartható migrációs és menekültpolitika kialakítása, valamint a kereskedelem fejlesztése lesz, ismertette Lajčák a kormány terveit. A külügyminiszter szerint ezen belül is a legfontosabb prioritás az Európai Unió gazdasági erősítése.  „A pénzügyi területen az egyik kulcsfontosságú téma a kis- és középvállalkozások támogatása” – jelentette ki Lajčák. A pénzügyi terület egyik legfontosabb feladata az unió 2017-es költségvetésének az elfogadása. Ha ez nem sikerülne, akkor a 2017-es évet költségvetési provizóriummal kezdené az unió. A szlovák elnökség várhatóan tárgyalni fogja a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus – 2014–2020 – eddig eltelt szakaszának értékelését is. A vita tétje, hogy mit finanszírozzon nagyobb mértékben az unió a hátralévő időszakban, és mit kevésbé, például több pénzt szánhat a menekültválság megoldásával kapcsolatos problémák megoldására.

A lakosságot a legjobban érdeklő téma mindenképpen a menekültválság lesz.  „Fenntartható migrációs és menekültpolitikára van szükség – jelentette ki Lajčák. – Ennek a külső határok védelmén, Schengen megújításán és a harmadik országokkal való együttműködésen kell alapulnia.” Hasonló értelemben nyilatkozott Robert Kaliňák belügyminiszter is, akinek éppen ez a téma viszi majd el a legtöbb idejét. Szerinte az az egyik legfontosabb feladat, hogy az általa vezetett tanács munkája előrelépést jelentsen, ne az ellentéteket erősítse. Ő is elsősorban a külső határok védelmét és a schengeni rendszer megerősítését hangsúlyozza, ugyanakkor a legnagyobb problémát a dublini rendelet reformja jelenti.  Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata feltételezi, hogy válsághelyzetben a menekülteket eloszthatnák a tagállamok között bizonyos előre megállapított kulcs alapján. Az ellentmondásos javaslat 250 ezer eurós büntetést szabna ki menekültenként azokra az országokra, amelyek visszautasítják a menekültek befogadását. Ez a téma azért is nehéz lesz Szlovákia számára, mert a kötelező kvótákat elutasítja minden párt, beleértve a jelenlegi kormánypártokat is, és ezt az álláspontot tavaly a parlament is megerősítette.

A kormány tavaly az Európai Bíróságon támadta meg az Európai Tanács döntését a kötelező kvótákról. Ugyanakkor Szlovákia önkéntes alapon már befogadott menekülteket. Dušan Chrenek, az unió pozsonyi képviseletének vezetője szerint éppen az asszír menekültek befogadása lehet a jó példa. „Látszik, hogy Szlovákia hozzájárul a válság megoldásához, és én bízom benne, hogy ezen az úton fog továbbmenni” – mondta a Pravda napilapnak Chrenek.