ENSZ-főtitkár lenne Lajcák

A szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajčák (a Smer jelöltje) hivatalosan is jelölteti magát az ENSZ-főtitkári tisztségére, írja az Új Szó.

A kormány már a szerdai rendes ülésén jóváhagyhatja Lajčák indulását – tudta meg a Sme napilap. A lapnak az információt több kormányközeli forrás is megerősítette.

A kormány egyébként támogatja Lajčák indulását a világszervezet vezető pozíciójáért. Robert Fico miniszterelnök még a választások előtt kijelentette, hogy támogatják Lajčákot az esetleges indulásában, illetve, hogy a külügyminiszter alkalmas a tisztség betöltésére.

Az új ENSZ főtitkárt 2017 januárjában iktatják majd be. Egyébként nagyjából eddig tartanak majd Lajčák számára a Szlovákia EU elnökségével kapcsolatos feladatok is.

Lajčáknak jó esélyei vannak

Az ENSZ főtitkárának minden tagország jelölhet valakit. Az évtizedek alatt kialakult hagyomány szerint azonban a tisztségre a világ különböző régióiból választanak valakit. Most a kelet-európai térség van soron, nagy valószínűséggel innen választanak majd új főtitkárt.

A szlovák külügyminiszter esélyeit javítja az, hogy áprilisban az ENSZ közgyűlésén bemutatkozó nyolc kelet-európai jelöltet, egyes információk szerint, Matthew Rycroft, brit ENSZ-nagykövet nem tartja elfogadhatóak.

Az új főtitkár megválasztásának következő lépése júliusban lesz, amikor is a közgyűlés zárt ajtók mögött tárgyal és az eredményt felterjeszti az ENSZ biztonsági tanácsának.

A tanácsnak öt állandó tagja van (Amerikai Egyesült Államok,  Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország) , ahol mindegyikőjük vétójoggal is rendelkezik. A testületben még öt ideiglenes tag is helyet foglal (Egyiptom, Japán, Szenegál, Ukrajna, Uruguay), ők 2017 decemberéig részei a tanácsnak. Miután a biztonsági tanács megválasztotta jelöltjét, azt újra a közgyűlés elé terjeszti. A végleges döntés az ENSZ főtitkári pozíciójáról valamikor októberben várható, hivatalba lépése pedig 2017 januárjában.

A Sme napilap megjegyzi, hogy Lajčák nagyjából minden szereplőnek megfelelhet, de ami még fontosabb, hogy Oroszországnak és az USA-nak is elfogadható a személye.

Kicsoda Lajčák?

Miroslav Lajčák Poprádon született 1963. március 20-án. Kivételes tehetségű szlovák diplomataként és politikusként tartják számon. 2007. július 2-ától 2009. március 26-áig Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője, 2009 januárjától 2010. július 9-éig, majd 2012. április 4-től ismét Szlovákia külügyminisztere.

Lajčák a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett jogász végzettséget, a külkapcsolati témában írt doktori disszertációját a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetében védte meg. Ezen felül a Biztonsági Tudományok George C. Marshall Európai Központjában, a németországi Garmisch-Partenkirchenben is szerzett diplomát.

1988-ban csatlakozott a csehszlovák Külügyminisztériumhoz. 1991 és 1993 között Csehszlovákia, majd az állam felbomlása után Szlovákia moszkvai nagykövete. 1994–1998 között pedig a tokiói nagyköveti posztot töltötte be. 1993–1994-ben Szlovákia akkori külügyminiszterének, majd későbbi miniszterelnökének, Jozef Moravčíknak a kabinetjében is dolgozott. 2001 és 2005 között Lajčák Belgrádban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban (majd később Szerbia és Montenegró), Albániában, és Macedóniában volt Szlovákia kapcsolattartója. A 2006-os montenegrói függetlenségi népszavazáson az Európai Unió főmegfigyelője volt.

2007. június 30-án Christian Schwarz-Schilling utódjaként a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjévé nevezték ki.

2007. december 16-án a legnagyobb boszniai szerb újság, a Nezavisne novine az év embere címet adományozta Lajčáknak. Két héttel később ugyanezt a címet vehette át a Dnevni Avaz című bosnyák napilaptól.

2009. január 26-án Lajčákot nevezték ki Szlovákia külügyminiszterévé, miután elődje, Ján Kubiš az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára lett. 2009. március 26-áig töltötte be Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője megbízatását, míg a külügyminiszteri posztot Iveta Radičová kormányának felállásával, 2010. július 9-én adta át utódjának. A 2012-es előrehozott választások után felálló második Fico-kormányban ismét a külügyminiszteri tisztet látja el, majd a 216-ban megalakult harmadik Fico-kormányban újra a külügyi tárca élére állhatott.

Folyékonyan beszél angolul, németül, oroszul, bolgárul és szerbhorvátul.