25 éves a Déli Közös Piac

Múlt hétvégén emlékeztek meg a Déli Közös Piac (Mercosur) létrejöttének 25. évfordulójáról. A kereskedelmi céllal indult integráció meglepetése, hogy legjelentősebb eredményeit a politikai színtéren érte el a demokratikus párbeszéd és az állampolgári jogok erősítésével. Legsürgetőbb kihívása pedig a kereskedelmi integráció mélyítése az egymást kiegészítő ágazatok ösztönzésével.

Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay vezetői 1991-ben írták alá a Déli Közös Piacot létrehozó Asuncióni Egyezményt a kölcsönös kereskedelmi nyitás és az egymás közötti vámok lebontása érdekében. A közeledést elősegítette, hogy Argentína és Brazília rivalizálása a demokratikus átmenet hatására alábbhagyott, valamint ösztönözte azt az importhelyettesítő iparosítás kifulladása is, és az 1960-ban a régió szabadkereskedelmének elősegítésére létrehozott ALALC (Latin-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás) kudarca.

Az 1990-es évek regionális pénzügyi válságai (Mexikó, Délkelet-Ázsia, Oroszország) azonban rányomták bélyegüket a Mercosuron belüli integráció elmélyítésének tervére, így megszületését követően rövid időn belül krízist élt meg a brazil (1999) és az argentin (2001/02) pénzügyi-gazdasági válság nyomán. Ez felhívta a figyelmet arra is, hogy a Mercosur gazdaságok az egymást kiegészítő iparágak helyett az egymással versengő ágazatokat (például az autógyártás, a cipőgyártás, faipar, stb.) erősítik, így új célként fogalmazódott meg, hogy a tagállamok hangolják össze makrogazdasági politikájukat, és állami beavatkozás mellett erősítsék meg belső piacaikat. A rózsaszín dagályként is ismert baloldali fordulat (Argentína: Kirchner-kormányok, Brazília: Lula da Silva és Dilma Rousseff kormányai, Paraguay: Lugo, Uruguay: Vázquez és Mujica adminisztrációk, majd Venezuela: Chávez és Maduro elnöksége) is erősítette az együttműködést a tagok között, megszilárdítva ezzel elkötelezettségüket a strukturális aszimmetriák feloldása iránt. Annak ellenére, hogy az integráció továbbra is sekély maradt, a Mercosur a szervezet bővítése mellett döntött: 2006-ban Venezuela, 2012-ben Bolívia írt alá csatlakozási egyezményt. Előbbi azonban csak Paraguay tagságának ideiglenes felfüggesztésével érhette el csatlakozását.

A kereskedelmi céllal indult integráció meglepetése, hogy legjelentősebb eredményeit a politikai színtéren érte el a demokratikus párbeszéd és az állampolgári jogok erősítésével.

A 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célkitűzések terén a mai napig vannak elmaradások: a legfontosabb szektorokban – pl. a cukoripar és az autógyártás terén – továbbra sem fogadtak el külső vámtarifákat, a tagok közötti aszimmetria sem csökkent lényegesen: Brazília túlsúlya a mai napig meghatározó, ami belső feszültségeket okoz. A gyengén fejlett intézményrendszer pedig gátolja a közös döntéshozatali mechanizmust. Tehát megvalósítandó cél maradt a teljes vámunió létrehozása, a tényleges szabadkereskedelmi övezet kialakítása, az egymást kiegészítő gazdasági struktúrák megteremtése, valamint az Európai Unióval és Kínával folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások lezárása.

A 25. évfordulóhoz kapcsolódóan egy Asunciónban rendezendő nemzetközi szimpózium keretében fogják megvitatni a Déli Közös Piac jövőjét, s így a fenti problémák megoldásának lehetőségeit.