Fókuszban a svéd külpolitika

Tegnap a svéd parlamentben lezajlott az úgynevezett külpolitikai vita. A minden év februárjában megrendezett vita keretében a svéd külügyminiszter felolvasta azt a deklarációt, amely vázolta a skandináv ország külpolitikáját és a világban történt eseményeket; az ellenzéki pártok szóvivői pedig kritizálták a balközép kormány politikáját.

A svéd parlamentben tegnap a külpolitikáé volt a főszerep: a napirenden ugyanis a minden év februárjában megtartott külpolitikai vita szerepelt.

A vita keretében a svéd külügyminiszter – Margot Wallström – felolvasott egy deklarációt, és reagált az ellenzéki szóvivők kritikáira.

„A svéd külpolitikának aktívnak, bátornak és konstruktívnak kell lennie” – kezdte a deklarációját Wallström, aki a bevezető után a biztonságpolitikáról, a klímáról és a feminista külpolitikáról beszélt. „A helyzet a világban egy olyan feminista külpolitikára buzdít az EU”.

A svéd külügyminiszter ezután – újfent – elítélte „az európai biztonságot fenyegető” orosz politikát, és támogatásáról biztosította Ukrajnát. A Közel-Keletre áttérve „nyugtalanítónak” nevezte az emberi jogi helyzetet Törökországban, és kifejezte azt is, hogy az oroszok szíriai bombázásai „elfogadhatatlanok”.

A külügyminiszterrel először a mérsékelt Karin Enström szállt vitába. A legnagyobb ellenzéki párt szóvivője kritizálta a kormány hozzáállását a NATO-hoz, és kifejezte, hogy a katonai szövetséghez való csatlakozás „növelné Svédország biztonságát”.

A katonai semlegességet támogató Wallström erre úgy válaszolt, hogy rámutatott: „egy aktív, széles és felelősségteljes kül- és biztonságpolitika a svédek legfőbb védelmi vonala”.

A centrumpárti Kerstin Lundgren – bár több ponton egyetértett a wallströmi deklarációval – szintén kritizálta a kormány biztonságpolitikáját.

A külügyminiszter a Lundgrennek adott válaszában ismét lándzsát tört a semlegesség mellett, és kifejtette: az, hogy Svédország kétszáz éve békében él, „a katonai semlegesség okos politikájának eredménye”.

A kormány tehát – a tavalyi deklarációhoz képest – nem változtatott a biztonságpolitikáján. De mi akkor a különbség a tavalyi és az idei deklaráció között?

A tavalyi deklarációban Margot Wallström kijelentette, hogy „visszaállítja az ENSZ helyét a svéd külpolitikában”, és hogy az általa folytatott feminista külpolitika célja, hogy „erősítse a nők jogait, növelje a nők forrásokhoz való hozzáférését, és növelje a nők reprezentációját”.

Az idei deklarációban Wallström megerősítette a feminista és oroszkritikus vonalat, és a tavalyihoz hasonló mértékben foglalkozott a békével, az emberi jogokkal és az ENSZ-szel. A különbség az volt, hogy a külügyminiszter kevesebb szót ejtett az EU-ról, illetve az Iszlám Államról, és többet beszélt Törökországról, de a 2016-os deklaráció tematikája ennek ellenére is hasonlított a tavalyi nyilatkozatéhoz.

A deklarációt magába foglaló vita egyébként menetrend szerint zajlott, és alkalmat biztosított a svéd pártok politikáinak ütköztetésére. De vajon van-e jelentősége a vitának a svéd parlamenten kívül is?

Ha azt vesszük, hogy a svéd külügyminiszter 2015-ös kairói beszéde éppen egy, a külpolitikai vitán elhangzott válasz miatt hiúsult meg – és a svéd-szaúdi kapcsolatok megromlásának is ez volt az indító oka –, akkor azt mondhatjuk, hogy a vitának van jelentősége.

Illésy Géza

Friss hírek

Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »