A görögöknek papírjuk van róla, hogy rosszul teljesítenek

A biztosi testület szerdán megvitatta és előzetesen jóváhagyta a Görögországról még novemberben készült schengeni értékelő jelentést, aminek végkövetkeztetése, hogy súlyos hiányosságok tapasztalhatók a (schengeni) külső határok ellenőrzésében Görögországban. Miként diplomáciai források fogalmaztak, Görögországnak most már papírja van arról, hogy nem képes a minimálisan elvárható mértékben megvédeni az Unió és Schengen külső határait.

A hiányosságokra rámutató jelentés most a tagállamok szakértőiből álló schengeni értékelő bizottság elé kerül, amely a szavazatok minősített többségével fogadhat el hivatalos véleményt. Ha ez megerősíti a jelentés konklúzióit, a Bizottság következő lépésként – értesülések szerint már néhány héten belül – konkrét ajánlásokkal fordulhat Athénhoz a feltárt súlyos hiányosságok kiküszöbölése érdekében, amire három hónap áll majd rendelkezésre.

Ha a görögöknek három hónap után sem sikerül orvosolni a problémákat – amit tekintettel a jelentős elmaradásra sokan már előre borítékolnak -, a Bizottság segítségül hívhatja a schengeni határkódex 26-ik cikke szerinti eljárást, ami megengedné a tagállamoknak (illetve egy csoportjuknak) a határaik egy részén, vagy teljes hosszában a belső határellenőrzés maximum két évig történő fenntartását.

Mivel ezt az eszközt eddig még sohasem alkalmazták, és a motívumok sem teljesen világosak, tagállami diplomaták csak találgatnak arról, hogy Brüsszel a belső határellenőrzések végül milyen mértékű visszaállítására, vagy – ha már létező intézkedésről van szó – fenntartására terjeszt majd elő javaslatot. A belügyminiszterek hétfői amszterdami informális tanácsülésükön kérték fel hivatalosan is a Bizottságot a hosszabbítás jogi hátterének kidolgozására.

A BruxInfo kérdésére a testületnél azt mondták, hogy a Bizottság semmiképpen sem fog a teljes schengeni rendszer felfüggesztéséhez asszisztálni, ehelyett célzott, arányos és indokolható határellenőrzési javaslattal rukkol majd elő, ha úgy alakul a helyzet.

Nevük mellőzését kérő források szerint az egész történet elsősorban nem is Görögországról szól, hanem Németországról, Ausztriáról és Svédországról, miután május közepén lejár a belső határellenőrzés ideiglenes bevezetését a jelenlegi jogi háttér szerint megengedő hat hónapos időszak, és új jogalapot kell találni az útlevél-ellenőrzések meghosszabbítására. „Csak Schengen alkalmazásával fogjuk megőrizni Schengent” – szögezte le Dmitrisz Avramopulosz bel- és migrációs ügyi biztos, arra utalva, hogy az egész műveletre a schengeni határkódex nyújtotta kereteken belül kerítenek sort.

Egyes közép- és kelet-európai tagállamok ugyanakkor gyanakvóan attól tartanak, hogy a görög ügy ürügyként szolgálhat az ő leválasztásukra. „Benne van a pakliban, hogy mini-Schengent létrehozzák” – utalt egy nevének mellőzését kérő forrás arra a bevallottan létező elképzelésre, melynek értelmében a közös teherviselés hiányára panaszkodó nyugat-európai országok csak maguk között működtetnék Schengent.

Az egyébként nem publikus, bizalmas értékelő jelentés – ami a Bizottság és a tagállamok szakértői által november 10. és 13. között Khiosz és Számosz görög szigeteken előzetes bejelentés nélkül tett helyszíni szemléken alapul – többek között megállapítja, hogy nem megoldott az illegálisan érkező migránsok személyazonosságának hatékony beazonosítása és regisztrációja; az ujjlenyomatokat nem töltik fel automatikusan és szisztematikusan a rendszerbe; és az utazási okmányok eredetiségét sem vetik össze a schengeni információs rendszer (SIS), az Interpol és a görög adatbázisokkal. A jelentés megállapítja, hogy Görögország rendkívüli mértékben elhanyagolja kötelezettségeit.

Felvetődik a kérdés, hogy a jelentés és annak várható folyománya nyomán Görögország még mindig a schengeni övezet tagjának számít-e. Mint arra Brüsszelben rámutatnak, jogi értelemben nem lehet kizárni ugyan senkit sem Schengenből, de facto azonban (sőt egyesek szerint a szóban forgó jelentés után már de jure is) Görögország már nem tagja az útlevél-ellenőrzés mentes övezetnek, illetve hamarosan nem lesz az.

„A schengeni határkódex 26-ik cikkének aktiválása a Macedóniának nyújtott európai segítségnyújtással együtt a görög schengeni tagság de facto ideiglenes felfüggesztésével ér fel” – jelentette ki például Theo Francken, a menekültügyekért felelős belga államtitkár.

Forrásaink ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Németország és a Bizottság azért nagy gondot fordít a látszat fenntartására, és minden erővel tagadja, hogy a belga politikus által felvázolt forgatókönyvről lenne szó. Gyakorlati szempontból nem is sok jelentősége van, miután Görögországnak nincs szárazföldi határa más schengeni országokkal. Egyes országok repülőterein viszont állítólag már most is szisztematikus útlevél-ellenőrzésnek vetik alá a Görögországból érkező utasokat.

A nagy kérdés az, hogy mi történik Macedóniában? Ha ugyanis Szkopje lezárja a közös görög határát a menedékkérők előtt (a kerítés állítólag már épül), akkor a menekültek és a gazdasági bevándorlók Görögországban torlódnának fel, egyes vélemények szerint idővel egyetlen óriási menekülttáborrá változtatva az országot.

Az EU megfigyelők szerint nyílván nem járulhat hozzá nyíltan egy tagországának ilyen módon történő elszigeteléséhez, és jól értesült források szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szlovén kormányfőnek írt válaszlevelében is kizárta azt, hogy Macedónia felől zárják le (uniós segítséggel) a határt. A Frontexnek egyelőre egyébként sincs jogalapja az EU-n kívül szerepet vállalni (bár a tagállamokat két- vagy többoldalú alapon semmi sem akadályozza meg ebben – lásd Magyarország). Ez azonban nem mindig lesz így, a közös európai határ- és parti őrség létrehozásáról szóló bizottsági javaslat már ezzel a hatáskörrel is felruházná a külső határőrizeti ügynökséget.