USA: puccparádé és üres formalitás lenne az országértékelő beszéd?

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke magyar idő szerint január 13-án, hajnali három órakor mondja el a 2016-os év országértékelő beszédét (State of the Union/ SOTU) a Capitoliumban. A beszédet az elnök minden évben megtartja, reflektál a „közösen megtett útra”, illetve felvázolja a jövőt illető elképzeléseit is. A beszédre általában januárban kerül sor, a dátum azonban módosulhat, amennyiben beiktatási beszéd is aktuális a hónapban. 

Az Egyesült Államok alkotmánya a II. cikkben ezt írja: „Az elnök időről-időre tájékoztatja a Kongresszust az Unió helyzetéről…” Ez a kötelesség mára fontos hagyománnyá nőtte ki magát az amerikai politikai életben. Az országértékelő beszéd során elhangzott elnöki kijelentések nagy figyelmet kapnak a médiában, szakértők elemezgetik és értékelik, megpróbálnak következtetéseket levonni. Az esemény az ország fővárosában, Washingtonban kerül megrendezésre, a szövetségi kormányzat törvényhozó ágának székhelyén, a Capitoliumban. A beszéd, és az azt övező felhajtás jelentős társadalmi eseménnyé nőtte ki magát az évek során, a washingtoni politikai élet fontos szereplőivel, díszvendégekkel és boldog meghívottakkal. Ez azonban nem mindig volt így.

Az amerikai alkotmány azt nem írja elő, hogy az elnöknek személyesen kellene értékelést tartania a Kongresszus előtt, kezdetben azonban George Washington, majd utódja is személyesen jelent meg a Kongresszus előtt. Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke viszont elutasította a személyes előterjesztést, és levélben foglalta össze mondanivalóját, melyet a Kongresszusban hangosan felolvastak az egybegyűlteknek. Jefferson szerint így elkerülhető volt a „trónusról tartott beszéd”, mely a brit parlamentre emlékeztetne. Ezt a hagyományt követték utódai is.

A változás Woodrow Wilson személyével érkezett, aki visszatért a személyes megoldáshoz, ami azóta is gyakorlatban van. A Wilson utáni elnökök felfedezték a rendezvény kínálta közszereplési lehetőséget, és azóta is, kezdetben a rádió segítségével, manapság inkább a nagyobb tévécsatornákon keresztül rengetegen kísérik figyelemmel a beszédet, nem csak az Egyesült Államok területén, de külföldön is. Érdekesség, hogy a beszéd ideje alatt a Super Bowlon, Amerika legnézettebb futballmeccsén is használatos nagyfelbontású kamerákkal dolgoznak, az operatőrök betanulják az ültetési rendet, hogy rá tudjanak közelíteni arra a személyre, akiről az elnök éppen beszél.

Sokan vitatják a rendezvény szükségességét, azzal érvelve, hogy az esemény megrendezése az adófizetők rengeteg pénzét elviszi, de semmi lényeges nem történik az este során. Az itt elhangzottaknak semmilyen tekintetben sincs jelentős befolyása, „tiszta időpocsékolás”, vélik egyes szakértők. Történészek feljegyzései szerint üres formaság ide vagy oda, az eseményen részt venni akarókban sosem volt hiány. Mikor Wilson bejelentette, hogy személyesen kíván felszólalni a Kongresszus előtt, az óriási érdeklődést váltott ki az emberekből, mindenki jelen szeretett volna lenni. A beszéd estéjén azok, akik nem kaptak meghívást, „az ajtókat ostromolták, hogy bejuthassanak”. Manapság sem könnyű jó helyet szerezni, hacsak az ember nincs magas pozícióban. A Kongresszus tagjai között minden évben megy a verseny, hogy a legjobb helyet foglalják le maguknak. Eliot Engelt, New York képviselőjét 2015-ben azonban senki sem tudta megelőzni. Ő biztosra ment, és reggel fél kilenckor már a helyszínen tartózkodott, több mint tizenkét órával a beszéd kezdete előtt.

Nem mindenki lelkesedett ennyire a több órás rendezvényért. Ruth Ginsburgről, a Legfelsőbb Bíróság bírájáról készült képek bejárták az internetet és a világot. A bírőnó Obama beszéde közben nem tudta nyitva tartani a szemét, és elszundított az elnök monológja alatt. Az akkor 81 éves bírőnó később azzal védekezett, hogy a rendezvény előtti vacsorán fogyasztott finom kaliforniai bor miatt álmosodott el.

A legrövidebb beszéd George Washington elnök nevéhez fűződik, még tíz percig sem tartott, míg a leghosszabbra 1995-ben került sor, Bill Clinton elnöksége alatt, aki egy óra és huszonöt percen keresztül beszélt folyamatosan.

Elmondása szerint Obama kedd este a következő évek fontos történéseire fog koncentrálni, kiemelve a számára fontos, maradandó teljesítményeit, többek között a környezetvédelem és a kereskedelem terén elért sikereket, míg a politikával kevésbé fog foglalkozni. Mindenképpen meg fogja említeni az általa sokat hangoztatott fegyvertartás kérdését, aminek tekintetében szigorúbb szabályozást sürget. Obamáról tudni lehet, hogy alaposan áttanulmányozza a számára előre megírt beszédet, és rendszerint át is írja jó részét, hogy minden fontos témára jusson ideje.

Az előkerülő témák között minden bizonnyal számítani lehet a szokásos, az amerikai közvéleményt mindig is foglalkoztató terrorizmus kérdésére. A Párizsban, majd San Bernardinóban végrehajtott terrorcselekmények után újra aktuálissá váló téma tekintetében az amerikai közvélemény negatív mélypontot ért el a 2001 szeptemberi támadások óta. A CNN által decemberben végzett közvélemény-kutatás eredménye alapján 9/11 óta most vélik úgy a legtöbben, hogy a „terroristák nyerésre állnak az Egyesült Államokkal folytatott harcban”. Emellett valószínűleg régi-új szereplőként megjelenik a migráció és a kormányzat munkájával szembeni elégedetlenség is. Az elnökválasztás közeledtével nyilván szerepet fog kapni ez a kérdés is. A hivatalos közlemény szerint egy demokrata vezető tudná a következő évtized során is biztosítani a növekedést.

Az idei rendezvényen a rengeteg meghívott vendégen kívül részt vesz Joe Biden személyében az alelnök és a Képviselőház elnöke, Paul Ryan is. Ryan és Obama kapcsolata nem éppen a legjobb, a Képviselőház elnöke nemrég kijelentette, Donald Trumpból jobb elnök lenne, mint Obama. A két magas rangú tisztségviselő Obama mögött két oldalt foglal helyet. A 2014-es Országértékelő Beszéd után Joe Biden nagy népszerűségre tett szert változatos arcjátékával, amivel az elnök bejelentéseit kísérte. A szokásokhoz híven a First Lady minden évben meghív olyan amerikaiakat is, akik valami rendkívüli dolgot vittek véghez. Idén Michelle Obama mellől fogja hallgatni a beszédet egy szíriai menekült, aki jelenleg Michiganban, Amerikában él, Jim Obergefell, aki a felperes volt az azonos neműek házasságát legalizáló ügyben a Legfelső Bíróság előtt, illetve Spencer Stone is, aki társaival megakadályozta a Párizs felé tartó vonat elleni támadást.

A demokrata képviselők arra bíztatták kollégáikat, hogy hívjanak meg muszlim-amerikaiakat vendégként, ezzel tiltakozva Trump kijelentései ellen. Meghívottként érkezik majd többek között egy szomáliai-amerikai kisbolttulajdonos, a West Point katonai akadémia első női végzettje és egy amerikai futball edző Michiganből. A vendégeken kívül a kormányzat minden ágának képviselői is jelen vannak az eseményen.