Elképesztő ütemben zajlik Lengyelország átalakítása

Lemondtak a lengyel közmédia vezetői

Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által tervezett lengyel közmédia-reform előkészítő szakaszát indító, a médiatörvény kis módosításának nevezett jogszabály miatt Piotr Radziszewski, a TVP1, Jerzy Kapuscinski, a TVP2 főnöke, Katarzyna Janowska, a TVP Kultura, valamint Tomasz Sygut, a Televíziós Hírügynökség vezetője egyidejűleg nyújtotta be lemondását, amit Janusz Daszczynski, a lengyel közszolgálati televízió főigazgatója elfogadott.

A törvénymódosítás miatt a lengyel közszolgálati rádió első csatornájának (Jedynka) főszerkesztője, Kamil Dabrowa is tiltakozott pénteken a PAP lengyel hírügynökségnek átadott nyilatkozatában. Bejelentette: péntektől kezdve a Jedynka minden egész órakor felváltva Lengyelország és az Európai Unió himnuszát sugározza, a tiltakozás ezen formájával „a pluralizmusnak és a szólásszabadságnak a lengyel közmédiában való veszélyeztettségére” kívánja felhívni a figyelmet.

Dabrowa szerint a lengyel közmédia „rendkívüli helyzetbe” került, mert az új törvénymódosítás – amelyet széles körű konzultációk nélkül fogadtak el – korlátozza a lengyel médiatanács (KRRIT) jogkörét. A főszerkesztő arra utalt, hogy a jogszabály értelmében az eddig részvénytársasági keretben működő média – a rádió és a tévé – vezetőit a jövőben nem a KRRIT, hanem a kincstárügyi miniszter nevezné ki.

A KRRIT egy öttagú, a szejm, a szenátus és az államfő jelöltjeiből álló állami szerv. Annak élén 2010 óta a Bronislaw Komorowski volt államfő jelöltjeként megválasztott Jan Dworak áll. Az új törvénymódosítás szerint a testület továbbra is gyakorolná a közmédia szakmai, szólásszabadsági felügyeletét.

A PiS átmenetinek szánja a kincstárügyi tárca szerepét a közmédia káderpolitikájában. A jövő év első felében végrehajtandó, mélyrehatónak beharangozott reform során a közszolgálati rádiót, a televíziót és a PAP hírügynökséget nemzeti kulturális intézményekké alakítanák át, más szervezeti struktúrával és megváltozott finanszírozással. A reformot a közmédia szerepének elengedhetetlen megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolják.

A lengyel parlamenti alsóházban szerdán, a felsőházban pedig csütörtök este megszavazott jogszabály azonnali hatállyal megszünteti majd a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. A törvénymódosítás hatályba lépése előtt még Andrzej Duda államfő jóváhagyása szükséges.

A jogszabály ellen az ellenzék és a nemzetközi médiaszervezetek tiltakoztak. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán levéllel fordult a lengyel kormányhoz, részletes tájékoztatást kérve a törvényről és arról, hogy mennyiben vették figyelembe annak előkészítésekor a hatályos közösségi szabályozást és a média sokszínűségének követelményét.

Megszüntették az euró bevezetéséért felelős lengyel kormánybiztosi posztot

A Donald Tusk kormánya idején, 2009. januárjában létesített funkciót hét év alatt négy tisztségviselő töltötte be, az utolsó biztost, Artur Radziwillt november végén váltotta le Beata Szydlo miniszterelnök, a poszt azóta betöltetlen volt. Az euróügyi kormánybiztos feladata az volt, hogy az euró bevezetésében érintett lengyel hatóságok közötti munkát felügyelje.

Egyelőre nem derült ki, hogy az októberi parlamenti választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kabinetje a megszüntetett posztot helyettesíti-e más formájú, de szintén egyszemélyes funkcióval vagy esetleg a minisztériumok valamelyikére bízza az adott feladatkör ellátását.

Szydlo már a választási kampányban, július elején helyezte kilátásba a poszt megszüntetését. Ellenezte az euró bevezetését is, azzal érvelve, hogy amíg az euróövezet nem oldja meg jelenlegi problémáit, a belépés ártana a lengyel gazdaságnak.

A májusban megválasztott Andrzej Duda lengyel államfő szeptemberben a kis-lengyelországi Krynicában rendezett nemzetközi gazdasági fórumon azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy Lengyelországnak népszavazással kell megerősítenie a döntést az euró bevezetéséről.

A TNS Polska közvélemény-kutató december közepén közölt felmérése szerint a lengyelek 66 százaléka azon a véleményen van, hogy az euró bevezetése kedvezőtlenül hatna anyagi helyzetére. A bevezetést – ennek az időpontjára való tekintet nélkül – elvileg 45 százalék támogatná, 42 százalék ellenezné, a többiek nincsenek róla véleménnyel.

Lengyelországnak az uniós csatlakozási szerződés értelmében idővel be kell vezetnie a közös devizát, bár pontos dátum erre nincs kitűzve. A saját deviza feladásához Lengyelországnak módosítania kellene az alkotmányát.