Izrael miatt bontjuk meg az EU egységét

  • A külügyminiszter nem tart jogi következményektől amiatt, hogy Magyarország a jelek szerint az EU tagjai közül kimondva egyedüliként nem kívánja külön címkékkel megjelölni a ciszjordániai zsidó telepekről származó árukat.
  • Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a BruxInfo kérdésére nem adott egyértelmű választ arra, hogy milyen következményei lennének a végrehajtás elmulasztásának.
  • Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítő címkézési ügy a napirend előtt került szóba, amikor Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben.

Magyarország akkor sem hajlandó külön címkékkel megjelölni az izraeli telepekről származó árukat, ha emiatt esetleg az a vád éri, hogy megbontja az EU egységét. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter hozta hétfőn újságírók tudomására a külügyi tanács ülése után.

Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítő címkézési ügy a napirend előtt került szóba, amikor Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben.

„Ésszerűtlen intézkedésekhez nem csatlakozunk. Nem vagyunk hajlandók külön megjelölni a (ciszjordániai telepekről származó) árukat” – jelentette ki később újságírók előtt a magyar külgazdasági miniszter.

Szijjártó szerint Magyarországnak elvi és gyakorlati fenntartásai vannak a döntéssel szemben. Elvi alapon azért nem ért egyet, mert nem látja okát, miért csak ebben a konkrét esetben kell alkalmazni a korlátozást, és más esetekben miért nem. Másfelől az intézkedés véleménye szerint éppen azoknak árthat a legjobban, akiken az EU segíteni akar. Hiszen éppen azok a palesztinok fizetnék meg az árát, akik ilyen árukat előállító telepeken dolgoznak. „A címkézés egyszerűen rossz eszköz” – tette hozzá.

Szijjártó Péter lapunk kérdésére azt mondta, nem számít kötelezettségszegési eljárásra, mert jogi konzekvenciák nélküli bizottsági iránymutatásról van szó. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikai iránymutatások egy már régóta érvényben lévő EU-jogszabályon (egy 2012-es tanácsi döntésen) alapulnak. Federika Mogherini ugyanakkor kitérő választ adott a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy lennének-e bármilyen jogi következményei annak, ha egy tagállam megtagadná a telepekről származó áruk megjelölését.

„Az uniós jogszabályok végrehajtása a tagállamok kezében van, a végrehajtás az ő dolguk” – mondta, mielőtt ugyanezt a választ adta volna egy másik újságírói kérdésre.

A főképviselő bevezetőjében pedig kifejezetten azt mondta, hogy „a Tanács egységes a technikai iránymutatások kérdésében”. Mintegy Izraelnek címezve a szavait azt is hangsúlyozta, hogy szó sincs bojkottról, és senki nem is tekinti ennek az intézkedéseket.

Mogherini később lapunknak megerősítette, hogy a Bizottság valamennyi tagállam kérésének eleget téve készítette el a technikai iránymutatásokat, és a tagállamok között egység volt ebben, továbbá abban is, hogy szavai szerint valamennyien üdvözölték a közös iránymutatásokat.

A főképviselő arra is emlékeztetett, hogy egy több évvel ezelőtt elfogadott jogszabályról van szó, amit néhány tagállam – így Nagy-Britannia, Belgium és Svédország – már végre is hajtott. Mivel azonban nem volt mindenki számára egyértelmű az alkalmazás, ezért a tagállamok (úgy tudjuk, hogy 16 uniós tagállam közöd levélben) arra kérte a Bizottságot, hogy készítsen közös iránymutatásokat. A kereskedelmi főigazgatóság el is végezte a feladatot, és Mogherini szerint most a tagállamokon a sor. „A technikai iránymutatások nem változtatnak a jogszabályon” – húzta alá.

EU-források emlékeztetnek rá, hogy eredetileg a 2005-ben az EU és Izrael között kitárgyalt egyezmény foglalkozott a kérdéssel. A Bizottságnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy a preferenciális (kedvezményes) kereskedelmi feltételeket nem lehet kiterjeszteni a megszállt területekre. Mivel Izrael ezzel nem értett egyet, ezért mindkét fél különbözően értelmezte a megállapodásnak ezt a részét és a gyakorlatban nem is történt semmi. Egészen addig, amíg több, az Izraelre a telepek terjeszkedése miatt nyomást gyakorolni kívánó országok újra napirendre nem tűzték a kérdést.

A magyar külügyminiszter közölte, hogy nem Budapest az egyetlen, amelynek fenntartásai vannak a címkézéssel kapcsolatban, úgy hírlik, hogy például az Izraellel ugyancsak szoros kapcsolatot ápoló Csehország is hasonló véleményen van. Más kérdés, hogy nyíltan eddig csak Magyarország utasította el a telepesek által előállított áruk külön megjelölését.

Mogherino egyensúlyozását pedig megfigyelők szerint az magyarázza, hogy az EU fontos szerepet szeretne játszani a közel-keleti békefolyamatban, ám erre csak kevés esélye van akkor, ha teljesen magára haragítja Izraelt.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás