Az új argentin elnök szembemegy a venéz kormánnyal

A november 22-én tartott második választási fordulóban a leadott szavazatok 51,4%-át érte el a Cambiemos (Változtassunk!) koalíció jelöltje, Mauricio Macri, ezzel ő lett Argentína elnöke. Macrinak számos nehéz feladattal kell szembenéznie, így az ország gazdasági problémáival (pl. infláció), valamint a regionális gazdasági közösség, a Mercosur-on belüli feszültégekkel. Ez utóbbival kapcsolatban Macri kérelmezni fogja a demokratikus elveket megsértő Venezuela kizárását a gazdasági szerveződésből. Ehhez azonban az összes többi tag beleegyezése is szükséges, így nehéz feladat áll Macri előtt.

Szakítás Caracasszal

A vasárnap megválasztott Mauricio Macri máris első diplomáciai vitájával néz szembe. Pár órával a szavazatok összeszámolása után egy sajtótájékoztatóban elmondta, hogy a december 21-én tartandó következő Mercosur csúcstalálkozón kérelmezni fogja a demokratikus klauzula alkalmazását Venezuela ellen „az ellenzék üldözéséért és a szólásszabadság megsértéséért”. Az argentin elnök biztosra veszi, hogy támogatókra lel majd a Déli Közös Piac több tagjában. A kulcsszereplő Brazília lesz, mivel ezidáig Dilma Rousseff nem ítélte el a venezuelai államfőt, Nicolás Madurót az ellenzéki politikus, Leopoldo López bebörtönzéséért. López felesége Buenos Airesben, Macri mellett várta az argentin elnökválasztás eredményét most vasárnap, ezzel is jelezve, hogy támogatót nyert a leendő argentin elnök személyében.

Macri prioritásként tekint Brazíliára, ezt jól tükrözi, hogy első hivatalos útja is oda vezet majd. Sőt, nagy valószínűséggel még december 10-i beiktatása előtt találkozik majd a brazil elnökkel, mivel Venezuela kérdése mellett, még sok olyan téma van, amelyet a két dél-amerikai óriásnak meg kell beszélnie. Macri környezetében mindenki úgy tartja, hogy minden a december 6-i venezuelai törvényhozási választás kimenetelétől függ és attól, hogyan reagál majd Maduro egy esetleges pártvereségre.

Szoros verseny

A vasárnapi második elnökválasztási fordulón nagyon szoros versenyben Macri 51,4%-ot, míg vetélytársa, a kirchnerista Daniel Scioli 48,6%-ot szerzett meg. Ezzel a Christina Fernández de Kirchnert váltó Macri három százalékpont előnyre tett szert, ami a 32 milliós lakosságot tekintve mintegy 700 ezer szavazó voksát jelenti. Argentína most nagy mértékű változásoknak lehet tanúja, miután 12 év kirchnerista politika után most a jobbközép koalíció veheti át a végrehajtó hatalmat.

Macri és apparátusa – Scioli félelemkeltő kampányára válaszul – baráti szándékukat fejezték ki azok felé, akik nem rájuk szavaztak. A társadalom azon szegényebb rétegei számára – akikre Scioli és pártja támaszkodott – Macri biztosította, hogy célja az „argentinok egyesítése”. Elmondta, hogy „a változás nem korlátozódhat a bosszúállásra, vagy a számlák kiegyenlítésére”, ezzel baráti kezet nyújtva a kirchnerizmust támogatók irányába.

Annak tudatában, hogy győzelme egy hajszálon függött, Macri visszafogott ünneplésre szólította fel választóit, ennek megfelelően az viszonylag hamar véget is ért. Az újdonsült elnök is kivette a részét az ünneplésből, ahogy a szokás megkövetelte, ám fényűzésre nem került sor. Macri és pártja kisebbségben van úgy a Kongresszusban, mint a Szenátusban, ezért a hatékony kormányzás érdekében megállapodásokat kell majd kössön. Például azért is fontos ez, mert a BBC Mundo összeállítása szerint Macrinak rögtön öt jelentős gazdasági problémával kell szembenéznie, és megoldást találnia rájuk. Ez az öt gazdasági tényező az infláció, az állami túlköltekezés, a gazdasági stagnálás, a nemzetközi devizatartalékok szűkössége, és a nemzetközi hitelezőkkel való megegyezés.