„Itt a kerítés, hol a kerítés” játék Európában

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke telefonon beszélt Werner Faymann osztrák kancellárral, aki arról biztosította őt, hogy Ausztria nem épít kerítést a Szlovéniával közös határon. De, ha nem kerítést, akkor vajon mit épít Ausztria?

Nem épül a magyarhoz hasonló kerítés az osztrák-szlovén határon és máshol sem. Ezt az Európai Bizottságnál közölték újságírókkal csütörtökön, cáfolva azokat az előző napi sajtójelentéseket, amelyek kerítésépítésről, illetve ilyen tervekről szóltak Ausztriától kezdve Szlovénián át Bajorországig.

„Juncker és Faymann egyetértettek abban, hogy kerítéseknek nincs helyük Európában” – közölte a BruxInfo kérdésére válaszolva testület illetékes szóvivője, hozzátéve, hogy ilyen és ehhez hasonló ötletek fontolgatása helyett azonnal hozzá kell látni a vasárnapi brüsszeli válságtanácskozáson elfogadott 17 pontos cselekvési terv végrehajtásához. „A kerítések egyáltalán nem illeszkednek be abba, amiben vasárnap megegyeztek a vezetők” – szögezte le Margarítisz Szkinasz.

Jean-Claude Juncker azt követően beszélt telefonon Werner Faymann osztrák kancellárral, hogy Bécsben bejelentették, kordonokat (vagy ahogy a kancellár sejtelmesen fogalmazott „ajtócskákat nagy szárnyakkal”) építenek a Szlovéniával közös határon a menekültek rendezett módon történő beléptetésére. Mivel az osztrák kancellár és belügyminisztere nem egészen ugyanazt mondták, és egyébként is eléggé ködösen fogalmaztak, gyorsan elterjedt a hír, hogy a magyar kerítést visszatérően bíráló Bécs is beáll a sorba és magyar stílusú kerítést húz fel a határán, ami ráadásul két schengeni tagállamot választana el egymástól, amit tiltanak a szabályok.

Egyesek, mint Guy Verhofstadt, az európai liberálisok parlamenti frakcióvezetője azzal vádolta meg Ausztriát, hogy ezzel a lépéssel véget vet a schengeni rendszernek.

Natasha Bertaud, a testület illetékes szóvivője azt mondta, hogy főnökével párhuzamosan Dimitrisz Avramopulosz, bel- és menekültügyi biztos is felhívta az osztrák belügyminisztert, akivel egyetértettek, „hogy kerítéseknek nincs helyük két EU-tagállam, de különösen nem két schengeni tagállam között”.

Brüsszel tudomása szerint Ausztria kerítés helyett egy kordon, vagy valami hasonló elhelyezésére készül a menekültek belépésének rendezett mederbe terelése érdekében. Legalábbis a Bizottságot erről tájékoztatták az osztrák kormány részéről. Egyelőre a legnagyobb bajban lévő Szlovénia sem húz fel kerítést, források szerint csak akkor, ha Ausztria is meghúzná ezt a lépést.

Natasha Bertaud arra is felhívta a figyelmet, hogy a schengeni belső határok ellenőrzését maximum két hónapra, és nem tovább lehet ideiglenesen visszaállítani, de ez is csak a határátkelőkön zajló forgalom ellenőrzését jelenti. Az Ausztria által ideiglenesen visszaállított határellenőrzés feloldásának határideje november 16. lesz.

A Bizottság a vasárnap 11 ország vezetője által elfogadott válságterv szétesésétől tartva csütörtökön összehívta a vezetők által kinevezett kapcsolattartók első videokonferenciáját, hogy minél előbb hozzálássanak a megállapodás végrehajtásához, ami szabályozottá tenné és így lelassítaná a menekültek tízezreinek áramlását Görögország és Németország között. Elemzők szerint ugyanis csak így lehet elkerülni azt, hogy Szlovénia összeroppanjon a népvándorlás súlya alatt, és Németország a szigorúbb ellenőrzés mellett nyitva tartsa határait a végeláthatatlan sorokban érkező migránsok előtt.

A terv központi eleme 50-50 ezer férőhely kialakítása a menekültek számára egyfelől Görögországban, másfelől pedig a nyugat-balkáni útvonalon Macedóniától kezdve Németországig, ahol több napra is megszállhatnak, és megfelelő ellátásban részesülhetnek, mielőtt tovább vonulnának Németország felé. A szóban forgó országok vállalták, hogy tájékoztatják egymást a menekültek mozgásáról, jobban összehangolják lépéseiket és kötelezően regisztrálják a határaikon felbukkanó tömegeket. Csak azok a menekültek számíthatnának befogadásra, akik hajlandók regisztráltatni magukat. „Bízunk benne, hogy az 50 ezres férőhely-létszámot el tudjuk érni” – közölte a Bizottság szóvivője.

A szlovén-horvát határra 400 rendőrnek kell érkeznie a következő napokban 6-7 uniós tagállamból, köztük Magyarországról is. Brüsszeli információk szerint az első német és osztrák rendőrtisztek már megérkeztek a helyszínre.

Közben eléggé vontatottan halad az összesen 160 ezer menekült EU-n belüli áthelyezésére irányuló program. Eddig mindössze 86 főt szállítottak át Olaszországból más tagállamokba. Hamarosan Görögországból is elindulhat az első, 30 fős kontingens, állítólag Luxemburg lesz a célország.

Mostanáig két befogadó és regisztrációs állomás kezdte meg a munkáját, az egyik Lampedusa, a másik a görögországi Leszbosz szigetén.