Még mindig sokat adózik a munka az EU-ban

Jellemzően csökkennek a munkát terhelő adók az EU tagállamaiban, de továbbra sincs egyértelmű jele annak, hogy a növekedésre kevésbé ártalmas adók irányába tolódna el az adóterhelés –állapítja meg a tagállamok adóreformjairól készült éves jelentés. Magyarországnak a környezetvédelmi adók szerkezetére kellene jobban odafigyelnie.

Megtörni látszik idén egy több éve tartó trend: 2015-ben hosszú idő után első ízben csökkenhet, ha szerény mértékben is az EU-tagállamok adóbevételeinek teljes összege. Többek között erre hívja fel a figyelmet az az Európai Bizottság által hétfőn kiadott jelentés, ami a tagországok utóbbi egy évben végrehajtott adóreform-intézkedéseit veszi górcső alá.

Az éves jelentés aláhúzza, hogy miközben a közvetlen és a közvetett adókból származó bevételek lényegében változatlan szinten maradtak az elmúlt egy évben, addig az EU egészét tekintve a társadalombiztosítási befizetések valamelyest csökkentek, és a 2011-es szintre húzódtak vissza.

Annak ellenére, hogy a munkát terhelő adók szinte mindenhol csökkennek, továbbra sincs egyértelmű jele annak, hogy az adóterhelés a növekedésre kevésbé káros adókra helyeződne át – mutat rá az Európai Bizottság. 2014 és 2015 közepe óta egyébként kilenc tagállam mérsékelte a munkát terhelő adók szintjét, miközben négy az alacsony keresetű és más speciális helyzetű társadalmi rétegek adóterhein könnyített. Mindössze három tagállam, Bulgária, Lettország és Luxemburg növelte a munkát terhelő adókat.

A tanulmány megemlíti, hogy három egykulcsos személyi jövedelemadót alkalmazó, azaz az alacsony keresetűeket jobban megadóztató ország – Magyarország, Lettország és Románia – vezetett vagy jelentett be nem célzott csökkentéseket a munkát terhelő adókban. Ezek között említi meg hazánk esetében az szja-kulcs 16 százalékról 15 százalékra való csökkentését 2016-ban.

Ami az általános forgalmi adót illeti, nyolc tagország döntött az utóbbi egy évben az adóalap kiszélesítéséről vagy az egyes áruk és szolgáltatások csökkentett áfájának megemeléséről. Tizenegy tagállam, köztük Magyarország, új kedvezményes áfa-kulcsot vezetett be, vagy lejjebb vitte a már meglévő kedvezményes rátát, illetve kiterjesztette annak alkalmazási területét.

Az EU tagjainak több mint a harmada – köztük Magyarország – növelte az energia jövedéki adóját. Hazánk ugyanakkor néhány más országgal egyetemben csökkentette vagy meghosszabbította a jövedéki adókra korábban bevezetett ideiglenes csökkentéseket. A jelentés azt is megjegyzi, hogy Magyarország néhány további országgal együtt adót vetett ki a szennyezésre és az erőforrásokra, illetve megemelte a már meglévő ilyen adókat.

2014 és 2015 közepe között nem kevesebb, mint 13 tagállam hajtott végre változtatásokat a vagyonadón, ami egyeseknél emelést, korlátozott esetben csökkentést jelent.

A beruházások ösztönzése és a versenyképesség javítása céljából számos tagállam döntött a társasági adóalap szűkítéséről.

Új jelenségként számol be a tanulmány arról, hogy a tagállamok kétharmada új intézkedéseket hozott a partnerországokkal való együttműködés fokozására az adócsalás és adóelkerülés elleni harc jegyében.

Az éves jelentés minden egyes tagország esetében megjelöli azokat az adózási területeket, ahol a Bizottság megítélése szerint a tagállamnak többet kellene tennie.

Magyarország esetében Brüsszel jócskán lát még lehetőséget a munkát terhelő adók csökkentésére és az adóterhelés súlypontjának a növekedés szempontjából kevésbé ártalmas adók irányába való eltolására. A Bizottság erre még azon az áron is lehetőséget lát, hogy ha az adócsökkentés miatt kieső bevételek ellentételezésére csak részben van pénzügyi fedezet. Az utolsó, 2012-ből származó adatok szerint egyébként az EU egészében nálunk volt az ötödik legmagasabb a munkát terhelő implicit adókulcs.

A kifejezetten magyar kihívások közé sorolja még a jelentés a környezetvédelmi adózás szerkezetét. Magyarország és néhány másik tagállam esetében ez újonnan beazonosított kihívás, amit a Bizottság azzal magyaráz, hogy idén első ízben vették górcső alá a céges autók adóztatását.

További magyar specifikus kihívásként említi a jelentés a papíron meglévő és a tényleges áfa-befizetés között húzódó széles árkot. Az adóadminisztráció hatékonyságát illetően viszont idén nem lát különösebb problémát nálunk az Európai Bizottság.