Gáza lakhatatlanná válhat 2020-ra

A nyolc éve tartó gazdasági blokád és a gyakori hadműveletek eredményeként a Gázai-övezet 2020-ra élhetetlenné válhat az ENSZ fejlesztési szerve, az UNCTAD legfrissebb jelentése szerint.

A héten nyilvánosságra hozott UNCTAD jelentés szerint a Gázai-övezet öt éven belül lakhatatlanná válhat, mely számos negatív tényező összhatásának eredménye lehet. A rendkívül sűrűn lakott enklávéban a túlzsúfoltság miatt számos szociális, egészségügyi és biztonsági probléma alakult ki, amely a gazdasági blokád által okozott katasztrofális gazdasági helyzettel együtt élhetetlenné teheti az övezetet 2020-ra. Gáza egy mindössze 362 négyzetkilométeres enklávé beszorítva Izrael, Egyiptom és a Földközi-tenger közé, és 1,8 millió palesztinnak ad otthont. Az övezet a világ egyik legsűrűbben lakott térsége.

A magas népsűrűség régóta fennálló adottság, viszont a helyzetet tovább súlyosbította az izraeli hadsereg három hadművelete hat éven belül és a közel egy évtizede tartó gazdasági blokád. Az UNCTAD idei jelentése leszögezi, hogy „a gazdasági blokád tönkretette az amúgy is gyenge infrastruktúrát, szétverte a termelési bázist, nem hagyott időt az újjáépítésre vagy a gazdasági fellendülésre és elszegényítette a palesztin lakosságot”.

A jelenlegi gázai gazdasági és társadalmi állapotok 1967 óta a legsúlyosabbak. Izrael 1967-ben szerezte meg a területet Egyiptomtól a hatnapos háború során. A jelentés szerint a három katonai hadművelet, beleértve a tavalyi háborút is, amelyben kétezer kétszáz palesztin halt meg és fél millióan otthonuk elhagyására kényszerültek, akkora gazdasági károkat okozott, ami a gázai GDP majdnem háromszorosára rúg. A 2014-es háborúban, amelyben hetvenhárom izraeli is meghalt, húszezer palesztin otthon, valamint száznegyvennyolc iskola, tizenöt kórház és negyvenöt egészségügyi intézmény semmisült meg vagy rongálódott meg súlyos mértékben az UNCTAD összegzése szerint. Ezenfelül kétszáznegyvenhét gyár, háromszáz kereskedelmi létesítmény teljesen vagy részlegesen lerombolódott, és Gáza egyetlen erőművében komoly károk keletkeztek.

Az UNCTAD jelentése rámutat, hogy már a tavalyi háborút megelőzően is csak a villamosenergia iránti kereslet negyven százalékát fedezte a kínálat, és az övezet legfőbb édesvíz forrásának (mely a part menti víztartó rétegekből származik) kilencvenöt százaléka fogyasztásra alkalmatlan.

A munkanélküliségi ráta rekordmagas szintet ért el, negyvennégy százalékra emelkedett, ami főként a fiatal nőket érinti rosszul: tízből nyolc nő munkanélküli.

A gázai háztartások hetvenkét százaléka az élelmiszer-biztonság hiányával küzd, és az ENSZ ügynökségének ételosztására szoruló palesztin menekültek száma ugrásszerűen megnőtt: 2000-ben mindössze hetvenkét ezren voltak, tavaly májusban már nyolcszázhatvannyolc ezren.

A gazdasági blokádot a zsidó állam 2006 nyarán vezette be a Gázai-övezetben, azt követően, hogy a Hamász terrorszervezet harcosai fogságba ejtettek egy izraeli katonát. Izrael tovább szigorította a blokádot egy évvel később, amikor az iszlamisták erőszakkal elűzték a Mahmúd Abbászhoz és a Fatahhoz hű csapatokat.

A gázai gazdaságban óriási pusztítást okozott a blokád, amely a gazdaság minden egyes területét nagyon súlyosan érintette: a termelési eszközöket, az infrastruktúrát, az ipart és a mezőgazdaságot, a kereskedelmet, az ingatlanokat. A legyengült infrastruktúra és a gyakori víz-, villany- és üzemanyaghiány az egész gazdaságot térdre kényszerítette. Az exportot teljesen betiltották, és csak a legalapvetőbb humanitárius árucikkek importját engedélyezték. A szörnyű gazdasági körülmények miatt Gáza a végletekig rászorul a külföldi segélyekre, amely önmagában nem tud megoldást kínálni a kis enklávéban kialakult helyzetre. Az UNCTAD jelentése szerint a 2014-es háború a maradék középosztályt is megszüntette, és teljesen függővé tette a lakosságot a nemzetközi humanitárius segélyektől.

A nélkülöző gázai lakosság szenvedése csak tovább erősödhet, amennyiben a gazdasági folyamatok nem változnak meg gyökeresen. A gázai GDP tizenöt százalékkal csökkent tavaly, a visszafejlődés tehát felgyorsult. A jelentés nem prognosztizál semmi javulást a gázai emberek életkörülményeiben: az idei gazdasági kilátások nagyon kedvezőtlenek az instabil politikai helyzet, a csökkenő segélyek és az újjáépítés lassú üteme miatt.

Hamdi Shaqqura, a Palesztin Emberi Jogi Központ helyettes vezetője szerint „a humanitárius katasztrófa emberalkotta, a választ csak emberek által alkotott politikákkal lehet rá megtalálni”. A humanitárius segélyeket hasznosnak tartja, de a politikák megváltoztatása mellett lehetnek csak eredményesek. A palesztin szakértő kiemelte, hogy „nem az a megoldás, hogy több pénzt kellene pumpálni a gázai gazdaságba, hiszen a gazdasági blokád izraeli politikája akadályozza a gazdasági fejlődést, annak ellenére, hogy a gázai gazdaságban meg lenne a potenciál a gazdasági fellendüléshez”.

A szörnyű gazdasági helyzet ellenére várhatóan a gázai lakosság száma a jelenlegi 1,8 millióról 2,1 millióra nő 2020-ra.

 Az UNCTAD jelentését akkor tették közzé, amikor az egyiptomi hadsereg a Gázai-övezettel határos területet fel kívánja tölteni vízzel, és elzárni az utolsó csempészalagutakat, amelyeken keresztül kereskedelmi cikkek és fegyverek is eljutottak eddig még az enklávéba.