Iskolát elnevezni a nagyszerb főideológusról? Nem probléma

Szülőfaluja, a közép-szerbiai Velika Drenova általános iskolájának átkeresztelésével kíván emléket állítani leghíresebb szülöttének, az igencsak ellentmondásos megítélésű írónak és államférfinek, Dobrosav „Dobrica” Ćosić-nak – számol be a BalkanInsight.com hírportál. Az ismét csak jelképes gesztusként önmagában azonban messze túlmutató intézkedés csak egy újabb állomása lehet a többek között a belgrádi Gavrilo Princip-szobor felállításában is kicsúcsosodó emlékezetpolitikai fordulatnak, amely ugyanakkor könnyedén robbanásveszélyes eleggyé válhat Szerbia és szomszédai jövőbeli viszonyában.

Dragan Radic, a helyi alapfokú tanintézmény igazgatójának meglátása szerint a hajdanvolt művész-politikus nemcsak a településről elszármazott leghíresebb ember, és „a legnagyobb írónk”, de ezen felül a „modernkori szerb nacionalizmus keresztapja” is. Az átnevezés gondolata először Ćosić tavaly májusi halála után vetődött fel érdemben, amely az oktatási minisztérium megerősítő határozatával vált elérhető valósággá immáron az idei év során.

Nem mindenki fogadta azonban hasonlóan kitörő lelkesedéssel a tervet a körülbelül ötezer lelket számláló községben, a helyi önkormányzat ugyanis pont az ünnepélyes átnevezési ceremónia napjára, szeptember 1-jére hirdetett meg aláírásgyűjtést a terv mihamarabbi megakadályozása érdekében. Határozott álláspontjuk szerint sok olyan ember van még, akikről annak ellenére nincs még egy utca sem elnevezve Velika Drenova-ban, hogy rengeteget tettek a helyiekért, továbbá a környék felvirágoztatásáért, szédületes közéleti magasságokba eljutott földijük ugyanakkor semmit sem cselekedett, pedig módjában állt volna.

Teofil Pančić, a BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) által is megszólaltatott „Vreme” című hetilap újságírója szintén vegyes érzelmekkel fogadta a hírt, míg ugyanis egyrészt Ćosić irodalmárként nyújtott teljesítményével mindenképpen rászolgálna erre a megtiszteltetésre, addig a 90-es években mutatott, visszatetszést kiváltó közéleti szepvállalásával mindezt teljesen sikerült lerombolnia. Kétirányú tevékenysége a 20. század utolsó két évtizedében végül szinte már teljesen egybeforrt, akkori írásaiban a szerb nacionalizmus felkent papjaként ugyanis előszeretettel értekezett a (különösen a koszovói) szerbek szenvedéseiről.

Az 1921-ben született Dobrica Ćosić a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia prominens tagjaként egyik szövegezője és aláírója volt annak az 1986-ban kiadott, Jugoszlávia recentralizációját és a szerbek ellen elkövetett évtizedes „csendes népirtás” elismerését követelő memorandumnak, amelyre máig sokan a délszláv háborúk elindításának ideológiai igazolásaként tekintenek. A konfliktus kitörése után rövid ideig az úgynevezett „kis Jugoszlávia” (Szerbia és Montenegró) államfői tisztét is betölthette 1992-1993 között, nem riadva vissza akár a szinte teljes mesterséges népvándorlást eredményező, de etnikailag homogén területeket létrehozó horvát-szerb lakosságcsere ötletének támogatásától sem. A veterán politikus írót 2014. május 18-án Belgrádban, 92 évesen érte a halál.