Holnapra várja Ukrajna az orosz támadást

Az elmúlt hetekben megnövekedett orosz aktivitásról számol be az ukrán hírszerzés. Kijev szerint nagy erőkkel folyik a kelet-ukrán szeparatisták kiképzése és megerősítése haditechnikával, és adataik szerint jelenleg 50 ezer orosz katona tartózkodik az ukrán határok mentén – körülbelül másfélszer annyian, mint tavaly augusztusában, a konfliktus egyik csúcspontján. Egyes ukrán politikusok május 8-9-ére teszik egy újabb orosz eszkalációs fázis napját.

Május 8-9 lehet az orosz invázió napja Ukrajnában? Ezen a véleményen van például Andrij Parubij, az ukrán parlament házelnök helyettese. Parubij a 2013 végén kirobbant ukrán forradalom, az „Euro-Majdan” egyik vezetője volt, és a Kijev belvárosában vert sátortábor civil parancsnoka lett. 2014. február 27 és augusztus 7 között az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője volt, így sokat foglalkozott akkor – és most is – háborús kérdésekkel Ukrajnában.

Parubij a Kitekintőnek elmondta, hogy minden hírszerzési adat arra mutat, hogy az oroszok készülnek valamire, és ő személyesen arra számít, hogy ez valamilyen formában május 8-án este történhet – közvetlenül a grandiózus, május 9-ei orosz Győzelem Napi ünnepségek előtt, amelyeken a II. világháborúban aratott győzelem 70. évfordulóját ünneplik. Parubij szerint ennek a beavatkozásnak több formája is lehetséges: provokációk és tüntetések Kijevben vagy egy újabb kísérlet Mariupol elfoglalására. Mindenesetre ők azzal számolnak, hogy Oroszország részéről valamilyen destabilizációs kísérlet lesz Ukrajnában a következő napokban.

Az ukrán vezetésben nem mindenki osztja Parubij véleményét – egy másik nézőpont szerint Putyin most erőt gyűjt és kivár júliusig: akkor járnak le ugyanis az Oroszországot sújtó európai szankciók, és ismét a tagországok jóváhagyására lesz szükség a szankciók meghosszabbításához.

Parubij azonban biztos benne, hogy Putyin csak erővel állítható meg, és szerinte minden békés rendezési kísérlet csak Putyin kezére játszik. A békefolyamat során az orosz elnök csak időt nyer, és még jobban felkészül szerinte a további háborúra, a tárgyalásokat pedig inkább a gyengeségnek értelmezi. Putyinnak határozott terve és céljai vannak az ukrán politikus szerint: a Szovjetunió visszaállítása.

Az ukrán hírszerzés szerint jelenleg 40 ezer orosz- vagy oroszbarát egység tartózkodik Kelet-Ukrajnában: ez a szám magába foglalja az ott harcoló szeparatistákat, orosz és csecsen önkénteseket és orosz reguláris alakulatokat is. Adataik szerint az orosz reguláris erő 2014 augusztusától van jelen Ukrajnában: előtte csak pénzügyi segítséget nyújtottak, és fegyverekkel és katonai tanácsadókkal támogatták a szeparatistákat, augusztustól azonban bevetették a reguláris erőket is, mert a szeparatisták sorra pozíciókat vesztettek.

Parubij szerint Krím után az oroszok 8 ukrán megyében akartak társadalmi elégedetlenséget indukálni, és ezt alapul véve hatalomra segíteni a Kremlt támogató erőket. Így Oroszországtól egészen a Dnyeszter menti Köztársaságig terjedő terület jött volna létre, amely teljes egészében orosz befolyás alatt állt volna, és Krím felé is biztosított volna akadálytalan átjárást. A terv azonban kudarcot vallott, a társadalmi elégedetlenség nem terjedt tovább, sőt, orosz katonai erőket is be kellett vezetni Donyeckbe és Luganszkba, hogy legalább azokat a területeket megtartsák.