Bevándorlás Németországba – hol a határ?

Az utóbbi időszak bevándorlási hullámát, valamint az áprilisban bekövetkezett Földközi-tengeri katasztrófát követően Németország fokozottan vizsgálja a menekültügyi kérdés megoldásainak aspektusait. Thomas de Maiziére szövetségi belügyminiszter komolyabb nemzetközi erőfeszítések megindítását indítványozta annak érdekében, hogy a délkelet-, kelet-európaiak közül menedékjogot igénylők visszaszorítása megvalósuljon. Tette mindezt a német Bevándorlási Törvény (a továbbiakban: BT) 10. évfordulója alkalmából a német Menekültügyi és Migrációs Szövetségi Hivatal (BAMF) által megtartott áprilisi tájékoztatón.

„Nem szükséges az Afrikából érkező, menedékjogot igénylőkről beszélni, amennyiben nem vagyunk képesek megakadályozni, hogy európai emberek Európában igényeljenek menedékjogot” – közli Thomas de Maiziére szavait a Spiegel Online.

A hatóságok nincsenek tisztában a bevándorlás nagyfokú növekedésének összes okával. A BAMF vezetője, Manfred Schmidt a közelmúltban úgy nyilatkozott, miszerint a koszovói albán középosztály megmozdulása a legjelentősebb. 2015 márciusában a BAMF adatai szerint több mint 11 000 koszovói migráns adta be státuszkérelmét.

A BT értelmében Németország befogadási, integrálási képességére, valamint gazdasági, illetőleg mindenkori munkaerőpiaci érdekeire való tekintettel kerül meghatározásra a bevándorlási feltételek megállapítása. Ezt figyelembe véve időszerű egy általános európai megoldás kivitelezése, hiszen de Maiziére az európai államok összességét vizsgálva elfogadhatatlannak tartja, hogy Németország a menekültek számát tekintve jelentős túlterheltséggel küzd.

A Die Welt menekültügyi helyzetről szóló értesülései szerint a német politika a nyugat-balkáni országokat törekszik a „bizonytalan származású” országok listájáról levenni, érti ez alatt elsősorban Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Macedóniát, ahogy ez az SPD-vel kötött nagykoalíciós megállapodásában is szerepel. Thomas de Maiziére javasolja bővíteni a listát Albániával és Montenegróval, így visszaszorítván az e területről érkezőknek kiadható menekültjogi státusz mennyiségét.

Joachim Herrmann (CSU) bajor belügyminiszter Albániával, Koszovóval, illetve Montenegróval egészítené ki az említett országok számát, szorgalmazván a menekültügy szövetségi kormányzás általi intenzívebb átdolgozását – található a Die Welt közleményében. A menekültjogi státusz megszerzése elsősorban gazdasági mozgatórugókhoz köthető, nem üldöztetés okán igénylik, ezáltal Hermann egy gyorsított eljárás keretében tartja szükségesnek az anyaországba történő visszajuttatást. „Ezen státuszokat olyan menekültektől veszik el, akik tényleges politikai üldözés áldozatai” – nyilatkozta.

Katrin Göring-Eckardt, a német Zöldek párt frakcióvezetője az idén várható 500 000 újabb menedékkérő helyzetének javítása érdekében a szövetségi kormány segítségnyújtási stratégiájának átstrukturálását kezdeményezi, található a Frankfurte Allgemeine Zeitung összefoglalójában. Kiemeli a kérelmezők egészségügyi kártyához való, tartományi szinten támogatott hozzájutásának előnyét.

A menekültek leginkább Szerbia felől közelítik meg az Európai Uniót, ahogy ezt a Spiegel Online közli. Az észak-szerbiai Szabadka városán keresztül pedig illegálisan jutnak el Magyarország területére, ahol a menekültjogi státuszt meg is igénylik. Az Európai Bizottság adatfelméréséből kiderült, hogy az elmúlt szeptember óta drasztikusan megemelkedett a koszovói albán illegális határátlépők száma.