Németország is népirtásnak nevezte az örmény tragédiát

Népirtásnak bélyegezte Németország parlamentje pénteken azt, hogy az Oszmán Birodalom területén száz éve megöltek másfél millió örményt.

Németország korábban mindig kerülte, hogy genocídiumnak minősítse a történteket. Megváltozott állásfoglalásával Berlin azt kockáztatja, hogy igencsak megromolhat a viszonya Törökországgal, akár diplomáciai kapcsolatai is megszakadhatnak vele, holott nagyszámú török él Németországban: 3,5 millió török állampolgárságú vagy legalábbis etnikai gyökerű ember.

A genocídium szó különösen rossz emlékű Németországban, mivel a II. világháború alatt a nácik 6 millió embert irtottak ki, zömmel zsidókat. Berlin sokáig elzárkózott attól, hogy ezzel illesse az örmények tömeges kivégzését.

„Népirtás az, ami az első világháború derekán történt az ottomán birodalomban a világ szeme láttára” – hangoztatta Norbert Lammert, a Bundestag elnöke az ezzel kapcsolatos parlamenti vita kezdetén. A parlament túlnyomó többséggel fogadta el azt a javaslatot, hogy a történteket népirtásnak nyilvánítsák.

Joachim Gauck német államfő szintén használta a genocídium szót egy csütörtöki beszédében, megjegyezve ugyanakkor, hogy Németország is hibáztatható valamelyest a történtekért, hiszen az ottomán birodalom szövetségese volt az első világháborúban.

A szinte teljes egészében muszlim vallású Törökország tagadja, hogy népirtást követett volna el. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, akik a keresztény hitet vallják. Ankara szerint nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az ottomán birodalom vezetésétől.