Kiosztották az Európai Bizottságot

A Franciaországgal szemben az államháztartási hiány kérdésében mutatott túlzottan elnéző hozzáállása miatt kellett magyarázkodnia az Európai Parlamentben kedden az Európai Bizottság két illetékes tagjának. A képviselők az országspecifikus ajánlások végrehajtatásában is nagyobb erélyt várnak a Bizottságtól.

A parlamenti képviselők egy része még mindig nem emésztette meg az Európai Bizottságnak, majd a pénzügyminiszteri tanácsnak azt a kora márciusi döntését, amivel a stabilitási és növekedési paktum megsértésének kimondása helyett 2017-ig újabb két év haladékot adott Franciaországnak a túlzott mértékű államháztartási hiány korrigálására. A Bizottság illetékes tagjainak keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán több képviselő is visszatért az epizódra, magyarázatot követelve a Párizzsal szembeni elnéző magatartásra.

Dariusz Rosati, lengyel néppárti képviselő egyenesen példa nélkülinek nevezte azt a formulát, amivel az Európai Bizottság februárban a franciák megbüntetésének mellőzését indokolta, mondván, hogy „nem találtak bizonyítékot arra, hogy Párizs nem tett volna eleget a tanácsi elvárásoknak”. A képviselő utalt rá, hogy ez a rendhagyó indoklás megkerüli a lényeget, hiszen a kérdést úgy kellett volna feltenni, hogy Párizs megfelelt-e a vele szemben támasztott elvárásoknak és hathatós intézkedést hozott-e a túlzott mértékű hiány kiigazítására.

Rosatihoz csatlakozott Bernd Lucke, az eurószkeptikus „Alternatíva Németországért” nevű párt elnöke is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország sorozatban harmadik alkalommal kapott haladékot a 3 százaléknál magasabb deficit felszámolására. „Miért? A szabályok nem egészen világosak. Ha Franciaországgal kesztyűs kézzel bánnak, akkor az a paktum hitelességét rontja” – közölte.

Mások, mint a német keresztényszocialista (néppárti) Markus Ferber, vagy a német zöldpárti Sven Giegold finomabban adtak hangot kételyüknek, amikor azt kifogásolták, hogy a Bizottság túlságosan politikai alapon és nem eléggé semlegesen áll hozzá a kérdéshez. Emellett azt is sürgették, hogy a testület jobban támaszkodjon az előző Bizottság által kinevezett fő közgazdasági elemző független elemzésére és tegye publikussá annak véleményét.

Pierre Moscovici, a francia nemzetiségű gazdasági és pénzügyi biztos, mint korábban számos alkalommal, ezúttal is védelmébe vette a döntést, kiegyensúlyozottnak nevezve azt. Rámutatott, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy Párizs 2013-ban és 2014-ben nem felelt volna meg a pénzügyminiszteri tanács ajánlásainak. Hozzátette, hogy a 2014-es költségvetési eredmény még jobbra is sikeredett, mint amit az előző Bizottság előrejelzett. Arra is emlékeztetett, hogy a biztosi testület egyhangú döntéssel ítélt meg újabb két éves hosszabbítást a francia kormánynak, 2015 helyett 2017 végét jelölve meg új határidőnek a túlzott mértékű deficit megszüntetésére. Moscovici azt is cáfolta, hogy elnézően bántak volna Párizzsal. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy Franciaország 3 hónapot kapott a GDP 0,2 százalékának megfelelő pótlólagos strukturális kiigazítás megtételére, aminek összegét 3-4 milliárd euróra becsülte. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közeljövőben bejelentendő francia intézkedésektől függően májusban dönti el a Bizottság, hogy elindítsa-e az eljárást Párizs (és Zágráb) ellen a túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyi hiány miatt.

Az EP gazdasági és pénzügyi bizottságában tartott meghallgatáson a tagállamoknak az európai szemeszter keretében javasolt országspecifikus ajánlások számonkérése is nagy hangsúlyt kapott. Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős bizottsági alelnök elöljáróban közölte, hogy 2013-hoz képest a 2014-es ajánlások tagállami végrehajtásában sem történt érdemi elmozdulás. A tagállamok a nekik címzett országspecifikus ajánlások 36 százalékát csak korlátozott mértékben, 12 százalékát pedig egyáltalán nem hajtották végre. Az esetek 42 százalékában bizonyos fokú előrelépés történt, miközben az ajánlásoknak mindössze 2 százaléka teljesült maradéktalanul.

Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a Bizottság idén éppen a nagyobb fokú teljesítés érdekében három hónappal előrehozta az európai szemeszter keretében az országjelentések elkészítését, hogy időt adjon a tagállamokkal, illetve az egyes országokon belül a szociális partnerekkel folytatandó vitára. A tagállamoknak áprilisban kell benyújtaniuk idei évre szóló aktualizált stabilitási vagy konvergencia-, valamint nemzeti reformprogramjaikat, és a Bizottság ezt követően májusban már a legújabb makrogazdasági előrejelzés birtokában terjeszti majd elő országspecifikus ajánlásait, amelyeket júniusban és júliusban a pénzügyminiszteri tanácsnak is jóvá kell majd hagynia.

Több képviselő, köztük az olasz Marco Zanni (EFDD) és Sven Giegold is kifogásolta, hogy az Európai Bizottság nem gyakorol elegendő nyomást a tartós és túlzott mértékűnek minősülő folyó fizetési mérleg többlettel rendelkező Németországra a beruházások és a kereslet ösztönzése érdekében. Pierre Moscovici megjegyezte, hogy Brüsszel párbeszédet kezdett a kérdésről a berlini kormánnyal, amely ígéretet tett egy új, 15 milliárd euró összegű beruházási program elindítására.