Nagy adóbehajtást ígér a kormány

Széleskörű találgatás övezi a görög kormány által hétfőre ígért leendő reformcsomagot, amely hírek szerint elsősorban adóbehajtást fog érinteni, de kérdéses, hogy Ciprászék hozzányúlnak-e a nyugdíjrendszerhez és az áfa-szabályozáshoz. Athénnak alig két hete maradt, hogy esedékes törlesztésekhez elegendő forrást teremtsen.

„Nem lesznek újabb megszorítások” – szögezte le Alekszisz Ciprász görög kormányfő több, hétvégi sajtónyilatkozatában is, miközben pénzügyminisztere, Jannisz Varufakisz a vasárnapi görög Vima című lapnak erősítette meg, hogy nem szerepel a tervek között az európai átlagnál alacsonyabb áfa-szint megemelése.

Varufakisznak egyúttal a német Bild azon pénteki híresztelésével is meg kellett küzdenie, miszerint napjai megvannak számlálva jelenlegi pozíciójában. A hírt maga Ciprász cáfolta, aki szerint Varuifakisz „a kormány egyik kulcstagja”, és szó sincsen menesztéséről.

Ciprász emellett a maga részéről – a Sunday’s Real News-nak nyilatkozva – igyekezte eloszlatni a konfrontatív benyomást, és hangsúlyozta, hogy a maga részéről „nem keres szakadást Európával”.

A hetek óta ígért – eredetileg még az eurózóna-pénzügyminiszterek február 20-i ülésén bevállalt, majd a márciusi Európai Tanács margóján tartott „mini (görög) csúcson’ ismételten megígért, utóbb pedig Ciprász március 23-i berlini tárgyalásain is megerősített – leendő görög „reform-lista” lehetséges tartalmáról széleskörű találgatás folyt a hétvégi nemzetközi sajtóban.

A február 20-i pénzügyminiszteri ülésen még egyaránt felmerült az áfa-rendszer felülvizsgálata, a nyugdíjkorhatár felemelése, vagy a munkaerő-piac reformja, valamint a privatizáció folytatása. A választói nyomásnak kitett, no meg saját programjában is ezektől eltérő lépéseket ígért Ciprász-kormány azonban láthatóan továbbra sem elsősorban ilyen irányban próbál kitörni, hanem például az adóbehajtást akarja megerősíteni.

A hétvégi Reuters athéni forrásokat idézett, amelyek szerint a megcélzott reformok révén így is mintegy 3,3 milliárd eurónyi bevételt lehet majd generálni az év során.

Emellett sajtójelentések szerint Jannisz Dragaszakisz, miniszterelnök-helyettes, pekingi látogatása során azt nyilatkozta az Új-Kína hírügynökségnek, hogy a görög kormány újraindítja a píreuszi kikötőnél meglévő többségi görög tulajdon eladását, és hogy a potenciális vásárlójelöltek listáján Kína az elsők között áll.

Egy másik jelentés pedig arról számolt be, hogy a görög kormány tárgyalásokat kezdett svájci bankokkal az adómegkerülés céljából ott elhelyezett görög betétekről. Az EUobserver ennek kapcsán idézte Jacques de Watteville-t a nemzetközi pénzügyekért felelős svájci államtitkárt, aki szerint az alpesi országban mintegy 6,6 milliárd euróra tehető a görög betétállomány.

A brüsszeli hírügynökség egyúttal idéz más forrásokat is: Friedrich Scheider osztrák adószakértő például 80 milliárd euróra tette a görög betétek valószínű tényleges nagyságát, amiből Schneider szerint Athén jó eséllyel 10-15 milliárd eurót esetleg visszanyerhet.

A tét nem kevés: ha reformprogramja hitelesnek minősül, 7,2 milliárd eurónyi adósságtörlesztést támogató hitel – a második „görög hitelcsomag” maradéka – válhat lehívhatóvá Athén számára, aminek felszabadítását a hitelezők ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a Ciprász-kormány terjesszen be átfogó, konkrét, hiteles reformprogramot.

Szakértők szerint a görög kormány igazi versenyfutást folytat az idővel, lévén, hogy a hónap végén elvben 1,7 milliárd eurós nyugdíjszámlát kell majd kifizetnie, április 9-én pedig esedékessé válik közel félmilliárd eurónyi hiteltörlesztés (450 millió) az IMF felé. Ha ez utóbbira nem is lennének képesek, az még nem olyan nagy baj, mivel az IMF szabályai szerint első körében mindez csak a további IMF-pénzek lehívását blokkolja. De 14-én, majd pedig 17-én rövidlejáratú görög kincstárjegyek kifizetése is esedékessé válik,és ha azokkal sem boldogulnak, annak bár szerteágazóbb kihatásai lehetnek.

Bennfentes források tudni vélik, hogy mindezekre (a bennragadt 7,2 milliárd híján) már biztos nem futja a görög kincstár tartalékaiból.

A görög kormány – sajtóhírek szerint – már így is kétségbeesett lépésekre szánta el magát az elmúlt napokban. A brit Financial Times múlt héten jelentette, hogy Athén lefoglalt 50 millió eurót az ország egészségügyi tartalékaiból, miután a hónap elején egyszer már visszatartottak 150 millió eurót, amit eredetileg korházi ellátásra fordítottak volna. Egy másik intézkedés keretében a görög farmereknek esedékes EU-támogatásból „csoportosítottak át” 300 millió eurót a közalkalmazottak bérének a kifizetésére.

Számos nyilatkozat megerősíti egyúttal, hogy Ciprászék nem csupán a fizetési kötelezettségek teljesítése, de a bizalomvesztés szempontjából is árral szemben küzdenek. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő pénteken „B”-ről „CCC”-re rontotta a görög hosszúlejáratú szuverén adósság besorolását. A „CCC” már „rendkívüli törlesztési kockázatot” jelez a befektetők felé, és ezzel mellesleg Görögország azonos (Európában a legalsó) kategóriába került Ukrajnával.

Nem jobb a helyzet a politikai színtéren sem: az osztrák pénzügyminiszter például éppen pénteken nyilatkozta azt az osztrák sajtónak, hogy szerinte „teljes a bizalmi válság” Görögország felé. „Valamit megígérnek az egyik nap, ami másnapra már érvényét veszti” – jellemezte a helyzetet Hans Joerg Schelling az említett (a brüsszeli EurActiv által idézett) interjúban.

Schelling egyúttal elvetette bármilyen görög adósságleírás lehetőségét is, mint ami szavai szerint „nem vezet sehová”.

Az ugyancsak brüsszeli EUobserver eközben a görög Kathimerini nevű görög napilapot idézte, amely szerint Ciprászék körül nemcsak a nemzetközi színtéren, de hazai pályán is fogy a levegő. A lap szerint például erősen kétséges, hogyan fogadja majd a görög koalíció többségi részét alkotó Sziríza köreiben a leendő reformintézkedéseket.

Mindeközben tovább zajlik a görög bankokból a folyamatos betétkivonás: februárban a hírek szerint újabb 7,6 milliárd eurót vontak ki a görög pénzintézetekből.

A leendő athéni reformcsomagot mindezek szempontjából ítélik Brüsszelben sorsdöntő fontosságúnak. Brüsszeli értesülések szerint valószínűsíthető, hogy ha hétfőn napközben megérkezik a „görögö papír”, már az esti órákban kezdetét veheti eurózóna-szintű megvitatása.