Ukrajna bízik a Krím visszatérésében

Ukrajna nem törődik bele abba, hogy Oroszország egy évvel ezelőtt törvénytelen módon elcsatolta a Krím félszigetet. Ukrán szakértők mindazonáltal egyetértenek abban, hogy a területet politikai rendezés útján kell az országnak visszaszereznie, a katonai megoldás nem lehetséges.

Bohdan Petrenko, a szélsőségek kutatásával foglalkozó ukrajnai intézet szakértője a héten arra szólította fel az ukrán civil társadalmat, ne engedje, hogy lekerüljön a Krím kérdése az ukrán hatalmi szervek napirendjéről. Tévesnek ítélte azt az elgondolást, hogy Moszkva hajlandó lenne a Donyec-medencét visszaadni Ukrajnának, ha Kijev elismeri, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik. Az elemző szerint mindkét terület, a Krím és a Donyec-medence is visszatér majd Ukrajnához.

Pavlo Nussz ukrán politológusnak az a meggyőződése, hogy a félsziget belátható időn belül, nagyon is hamar visszatérhet. Ehhez azonban szerinte mindent meg kell tenni, hogy az ott élő orosz nemzetiségűek számára vonzó legyen ez a visszatérés.

„A Krím két feltétellel kerülhet vissza Ukrajnához: úgy, hogy Vlagyimir Putyin nem lesz tovább Oroszország elnöke, illetve úgy, hogy Ukrajna a jogi és gazdasági reformok révén sikeres, vonzó álammá válik” – vélekedett Tarasz Berezovec, a Berta Communication stratégiai tanácsadó vállalat igazgatója. Hangsúlyozta, hogy e két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.

A szakértő illúziónak nevezte ugyanakkor azt, hogy a Krím félszigeten élők erősen kötődnének Ukrajnához. „A keserű igazság az, hogy a krímiek, legalábbis a többségük sohasem érezte magát teljes mértékben Ukrajnához tartozónak. Nem szabad azt a hamis reményt táplálni, hogy ha ez így volt, amikor a félsziget még Ukrajna része volt, akkor ez mára megváltozott volna” – figyelmeztetett.

Március 16-án volt egy éve, hogy Kijev és a Nyugat megítélése szerint illegitim népszavazást rendeztek orosz fegyveres katonák jelenlétében a Krím Ukrajnától való elszakadásáról. Maga a referendum kiírása az ukrán alkotmányba ütközött, a megszervezése és lebonyolítása alatt ráadásul tömérdek szabálysértés történt. Bárki szavazhatott annyiszor, ahányszor csak akart, és nemcsak a Krímben élők, de Oroszországból érkezett „turisták” is, akiket szervezetten szállítottak buszokkal a félszigetre. Így történhetett meg, hogy Szevasztopolban például a részvétel a népszavazáson meghaladta a 120 százalékot. Az ukrán sajtoórgánumokban akkor megjelent hírek szerint a szavazatokat meg sem számolták, a jegyzőkönyveket előre elkészítették, azaz előbb megvolt a referendum „eredménye”, minthogy megtartották volna. Az ukrán sajtóban többen fölöttébb gyanúsnak találták, hogy urnazárás után néhány órával már nyilvánosan ki is hirdették a hivatalos végeredményt. Moszkvában március 18-án aláírták a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést.

A Krímről az ukrán belpolitikában viszont valóban elterelte a figyelmet a Kelet-Ukrajnában – Kijev szerint Moszkva által – kirobbantott fegyveres konfliktus, amint arra Bohdan Petrenko rámutatott. A félsziget elcsatolásának évfordulójához közeledve azonban a Krím jövője ismét középpontba került.

Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: nem fogadja el törvényesnek a Krím orosz bekebelezését, a félszigetet továbbra is területe részének tekinti, elcsatolását pedig ideiglenesnek. A kijevi kormány jogi úton készül visszaszerezni fennhatóságát a félsziget fölött, már készíti a beadványt a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a múlt héten utasította az igazságügyi tárcát, hogy küldje el Hágának a Krím elcsatolásáról szóló orosz dokumentumfilmet, mint bizonyítékot. 

A Rosszija 1 orosz állami tévécsatorna által a minap bemutatott Krím – Hazatérés című filmben Putyin nyíltan beszél arról, hogyan adott parancsot jó egy éve a Krím Ukrajnától való elszakítására. A vele készült interjúban elmondja egyebek között, hogy a területet nem a március 16-i krími népszavazás eredménye alapján csatolta el Oroszország Ukrajnától, hanem már korábban, február 23-ra virradóra megszületett a döntés a félsziget bekebelezéséről. Putyin azzal indokolta az orosz katonai benyomulást a Krímbe, hogy a Moszkvához hű Viktor Janukovics, a Majdan-tüntetések nyomán a hatalomból eltávolított ukrán exállamfő életét kellett megmentenie.

Az ukrán sajtó az elmúlt napokban folyamatosan közölt részleteket az orosz elnöknek a Krímmel kapcsolatos nyilatkozatából. Az államfő állítólag azt mondta, hogy atomfegyvereket is készenlétbe helyezett volna, ha a Krímben a „helyzet másképp alakul”, vagyis ha az ukrán fegyveres erők vagy civilek komolyabb ellenállást tanúsítanak. Azt is elismerte, hogy a katonai hírszerzés különleges egységei megszakították a kommunikációs csatornákat az ukrán haditengerészet egységei és az ukrán parancsnokság között.

A krími parlament orosz katonai elfoglalását filmre vették, a félsziget bekebelezése után közzétették, és állítólag oktatási anyagként használják azóta az orosz hadseregben.

Mindezek alapján kijevi megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy a félsziget elcsatolását a Kremlben jó előre kitervelték, és a döntésben nem játszott szerepet a félsziget lakosainak akarata. Az, hogy az orosz nemzetiségűek a Krímben, vagy bárhol máshol Ukrajnában a hatalomváltás után bármiféle veszélyben lettek volna, semmi nem igazolta sem a Krím elcsatolásakor, sem az azóta eltelt időben – tették hozzá.

Peszkov: a Krím az Oroszországi Föderáció része, és nem képezi vita tárgyát

A Krím félsziget az Oroszországi Föderáció része, ezért annak helyzete nem tartozik a külügyi kérdések tárgykörébe – szögezte le Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden, reagálva Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő ezzel kapcsolatos előző napi sajtóközleményére.

„Semmilyen megszállásról nincs szó, a Krím az Oroszországi Föderáció része. Régióink témája nem képezi vita tárgyát senkivel sem” – szögezte le Peszkov.

Jen Psaki a krími népszavazás – amely alapján Oroszország elcsatolta a félszigetet Ukrajnától – egyéves évfordulója alkalmából közölte, hogy az Egyesült Államok sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a Krímet mint Oroszország részét, illetve továbbra is támogatni fogja Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy országa vonuljon ki az orosz hadiflottának is otthont adó stratégiailag fontos félszigetről. A külügyi szóvivő megjegyezte, hogy a korábbi ukrán terület lakosságát kényszerítették a népszavazásra, és az elmúlt egy évben az emberi jogok helyzete súlyosan romlott.

Orosz lapok: Moszkva elszigeteli önmagát

Oroszország elszigeteli önmagát – ezt jelzi a Vlagyimir Putyin orosz államfővel a Krím elcsatolásának első évfordulójára készített televíziós interjú  – vélte a Vedomosztyi című orosz napilap. A Nyezaviszimaja Gazeta vezércikke szerint a Nyugat aligha hihet ezentúl Moszkvának.

A Rosszija 1 állami tévében A Krím – A hazatérés címmel múlt vasárnap teljes terjedelmében vetített filmben az orosz elnök nyíltan beszélt arról, hogy tavaly február 22-ről 23-ra virradó éjszaka a titkosszolgálatok és a védelmi minisztérium vezetőit magához kérette és ekkor adott utasítást Janukovics megbuktatott ukrán elnök kimenekítésére, valamint arra, hogy kezdjék meg a „munkát” a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítására. Azt is kijelentette, hogy a Moszkvában államcsínynek tartott kijevi hatalomváltást követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is, és speciális egységet dobott át a Krímbe az ukrán katonai egységek lefegyverezésére. 

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap felhívja a figyelmet arra, hogy Putyin nyilatkozata a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai megoldását célzó minszki megállapodások végrehajtása közepette hangzott el. Moszkva pedig azt állítja, hogy érdekelt az egyezség megvalósításának sikerében.

A független orosz újság emlékeztetett arra is, hogy egy évvel ezelőtt Putyin novo-ogarjovói rezidenciáján újságírók előtt cáfolta, hogy orosz katonák tartózkodtak volna a Krímben. A jelzés nélküli egyenruhásokat pedig helyi önkénteseknek nevezte, akiknek a felkészítésében Oroszország nem vett részt.

Jelenleg a Donyec-medencére összpontosul a figyelem Oroszországban és a világban is, Ukrajna olyan régiójára, amelynek lakossága többségében az oroszt tartja anyanyelvének és nem támogatta a kijevi hatalomváltást, sőt fegyvert fogott, saját parlamentet választott és azon keresztül kifejezte szándékát az Oroszországhoz csatlakozásra – írta a Nyezaviszimaja Gazeta. Hozzátéve, hogy a hivatalos megnyilatkozások szerint Moszkva nem nyújt katonai segítséget „a donyecki és luhanszki felkelőknek” és Ukrajna területi egységének megőrzését, valamint a szomszédos ország föderalizációját támogatja.

A lap rámutat, hogy a békés rendezést célzó folyamatot csak abban az esetben lehet elmozdítani a holtpontról, ha a minimális bizalmat legalább a közvetítő államok: Németország, Franciaország és Oroszország között megteremtik. A Krím – A hazatérés című film bemutatása és Putyin nyíltsága azonban egyáltalán nem a legjobb módszer a bizalom megteremtésére. Még akkor sem, ha az orosz újság szerint a film a Krímről a hatalom propagandakampányának a része és teljesen nyilvánvalóan a hazai közvéleménynek szólt. Nyugaton azonban „jelentős üzeneteket” olvasnak ki belőle. Olyanokat, hogy nehéz hinni az orosz államfőnek, miszerint a Donyec-medencében sem orosz haditechnikai eszközök, sem orosz katonák nincsenek, és hogy Moszkva nem tudja befolyásolni a szakadárokat.

A Vedomosztyi szerkesztőségi cikke szerint az orosz elnök ezzel a filmmel új szakaszt jelölt ki Oroszország elszigetelődési folyamatában. A lap – amely az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times közös kiadványa – arra is felhívta a figyelmet, hogy az eltelt egy évben erősen megváltozott a krími műveletek Putyin általi értékelése. Például a jelzés nélküli egyenruhások hovatartozását és a félsziget elcsatolásában való részvételének minősítését tekintve. A korábbi óvatosságot felváltotta annak jelzése, hogy az Egyesült Államok és Európa véleménye már nem érdekli őt és Oroszország a végsőkig elmegy a Krím védelmében.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »