Izlandnak továbbra sem kell az EU

Hat évvel a csatlakozási kérelem benyújtása után a szigetország úgy döntött, mégsem kíván az európai egységfolyamat részévé válni. Noha a döntés a 2013-as kormányváltás után már világosan látszott, az izlandi külügyminiszter a napokban megerősítette: az országnak esze ágában sincs folytatni a csatlakozási tárgyalásokat.

A 2013-ban hatalomra kerülő jobbközép-euroszkeptikus kormány úgy tűnik beváltotta ígéretét és nem folytatja az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Az indok az ország külügyminisztere, Gunnar Sveinsson szerint rendkívül egyszerű: Izland érdekeit egyáltalán nem szolgálná az EU-tagság. Reykjavík a véglegesnek tűnő döntésről a napokban már tájékoztatta Johannes Hahn bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztost, illetve a Tanács soros elnökségét betöltő Lettországot is.

Noha a csatlakozási tárgyalások állapota előrehaladottnak mondható, hiszen a 2009-es kérelem óta a 35 tárgyalási fejezetből 27-et nyitottak meg, Izland mégsem látja az EU-tagság sokat hangoztatott előnyeit. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az ország számára olyan kulcsfontosságúnak mondható területeken, mint a halászat és mezőgazdaság, évek óta nem történt előrelépés. A közösségi halászati politika alakulásának fényében a szigetország halászai régóta tartanak az esetleges uniós tagságtól, hiszen az alapjaiban érintené a halászati törvényeket. Bár Izland kapcsolata szoros az EU-val, megannyi területen alkalmazza annak szabályait, elég csak Schengenre vagy az EGT-re gondolni, a vizeinek védelmét rendkívül komolyan veszi.

Szintén megoldatlan a ’makrélaháború’ Izland és az EU között, hiszen az Északi Megállapodások értelmében a makrélák az Unió és a szigetország megosztott állományát képezik, ugyanakkor a különmegállapodás véghezvitelét az izlandi korlátozások egészen megnehezítik. Mivel az EU saját kvótáit nem tudja teljesíteni, 2013-ban a Bizottság már rendelkezett Izlanddal szembeni kereskedelmi szankciókról, amik a hosszú távú gazdálkodási tervek teljes kudarcához vezettek.

Az ország uniós kapcsolata tehát meglehetősen hullámzó, ráadásul a jelentős gazdasági növekedést produkáló állam számára jelenleg tényleg nem a legvonzóbb perspektíva az EU-tagság. Az izlandi kormányzati közlemény, miszerint jobb nekik az Európai Unión kívül, nagy pofon Brüsszelnek, hiszen dinamikusan fejlődő, szilárd nyugati értékrendszerrel bíró országról van szó. Korábban maga Johannes Hahn, bővítésért felelős biztos is azt hangsúlyozta, hogy bár nem számol öt éven belüli uniós bővüléssel, Izland esetében minden a szigetországon és a halászati kvóták rendezésén múlik.

Az izlandi vezetés tehát 2013 után most újra nemet mondott Brüsszelnek, s ebben az ország polgárai is támogatják a végrehajtó hatalmat. A Sigmundur David Gunnlaugsson vezette kormánynak esze ágában sincs referendumot kiírni a csatlakozási tárgyalások folytatásáról, pedig az ellenzék Sveinsson nyilatkozata következtében ezt szeretné elérni. „ A kormánynak nem áll szándékában népszavazást tartani a kérdésben, mivel az olyan területet érintene, amiben megkérdőjelezhetetlen az államvezetés álláspontja”- nyilatkozta a Gunnlaugsson kormány szóvivője. Mindenesetre Reykjavík szerint a döntés nem veszélyezteti az EU és Izland „szoros kapcsolatát és további együttműködését”, ami a csatlakozási folyamat leállításának fényében egészen elképzelhetetlen.