Sokan hisznek az összeesküvés-elméletekben

A lakosság többsége azt szeretné, ha az ország egyfajta semleges álláspontot képviselne a Nyugat és Oroszország között, a SAV Szociológiai Intézetének megrendelésére készített felmérés alapján csaknem 60 százalék vélekedett így. A fennmaradó mintegy 40 százalék azonban már egyértelműen Nyugat-párti: 30,6 százaléknyian vallották azt, hogy mindig vagy inkább a Nyugat, vagyis az Európai Unió és a NATO oldalán kellene maradnia az országnak. A teljesen Oroszország-pártiak mindössze a lakosság 2 százalékát teszik ki, de további 7,9 százalék mondta azt, hogy inkább a keleti nagyhatalom mellé kellene szegődnie az országnak.

„A fiatalok körében még erősebb a Nyugat-pártiság” – jelentette ki Robert Klobušický, a SAV munkatársa. A 35 év alatti fiatalok körében ugyanis 39,5 százalék mondta azt, hogy mindig vagy inkább a Nyugat-orientáltságot tartja megfelelőnek Szlovákia számára. Igaz, az Oroszország-pártiak aránya gyakorlatilag nem változott: 1,1 százalék mindig, 9,1 százalék viszont inkább a keleti barátságot találja vonzónak, ami 10,2 százalékot jelent összesítésben. Ez viszont azt jelenti, hogy a csaknem 10 százalékos növekedés a Nyugat-pártiak oldalán a semlegesek táborából vett el válaszadókat, amely így 50,3 százalékra csökkent.

Titkos hatalmak irányítanak

A lakosság meglepően nagy része véli úgy, hogy az életünket nem magunk irányítjuk, hanem a háttérben működő, láthatatlan erők igazgatják világunkat. Az SAV azt is megkérdezte ugyanis az emberektől, hogy miben hisznek inkább: a világ ugyan bonyolult, de a lényeg megismerhető, vagy pedig a valóság többnyire más, mint amit el akarnak velünk hitetni, a világot nagyhatalmú titkos csoportok irányítják egy titkos forgatókönyv szerint. A második lehetőséget, vagyis azt, hogy a világot titkos csoportok irányítják a háttérből, tartja igaznak ugyanis az emberek több mint 45 százaléka. A megismerhetőségben csak alig több mint negyede, 25,9 százalék hisz. „Az eredmény nem mutat jelentős különbséget a képzettségi szint szerint sem, de ez egyezik a külföldi eredményekkel, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy a műveltségnek vagy az intelligenciának nincs hatása a konspirációs meggyőződésre” – magyarázta Klubušický. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők körében a konspirációs elméletekben hisz a lakosság 44,9 százaléka, míg azok tábora, akik ezeket elvetik, mintegy 29,2 százalék. Az eredmények a kor szerint sem mutatnak jelentős eltérést, talán a fiatalok, vagyis a 35 év alattiak kicsit még jobban is hisznek a titkos erők létezésében.

Meglepő eredményt mutat a pártválasztók szerinti elosztás. „A nem választók jobban hisznek a konspirációs elméletekben, mint azok, akik részt vettek a legutóbbi parlamenti választásokon – tájékoztatott a kutató. – A parlamenti pártok közül az OĽaNO választói körében nagyobb a konspirációs elméletek népszerűsége az átlagnál, 57,1 százalékuk hisz a titkos társaságok létezésében. A másik oldalon pedig a KDH választói állnak, akik körében az átlagnál magasabb a megismerhetőségbe vetett hit: 43,5 százalékuk véli úgy, hogy a fontos események lényege ismert.”

Liberalizmus kontra konspirációk

A kutatás másik érdekes eredménye, hogy a konspirációs elméletek hívei egyben elutasítják a liberális demokráciát, mint politikai rendszert is. „Nagyon erős, statisztikai szempontból jelentős kapcsolat van azok között, akik úgy vélik, hogy a világ ugyan bonyolult, de alapvetően megismerhető, és azok között, akik szerint igaz az a kijelentés, hogy Szlovákiában fejleszteni kell a liberális demokráciát” – magyarázta Klobušický. Ezzel szemben nagyon sok átfedés mutatkozik a titkos társaságok létezésében hívő emberek és azok között, akik szerint jobb lenne Szlovákia számára egy olyan rendszer, amelyben nagyobb a rend, az egyenlőség, akár néhány szabadságjog korlátozása árán is. Klobušický szerint ez azzal magyarázható, hogy azok, akik a konspirációs elméletekben hisznek, egyszerűen nem hisznek a szabadságban és a hatalom megosztásában a liberális demokrácia elveinek megfelelően.

Kitekintő / Új Szó

Friss hírek

Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »