„Akár polgárháború is kialakulhat” – a nigériai helyzetről

Nigéria 1960-ban függetlenedett a brit gyarmatosítóitól. Ez Afrika legnépesebb országa, 174 millió lakossal, és a legnagyobb afrikai gazdasággal is büszkélkedhet. Az ország lakosságának azonban jelentős része mélyszegénységben él, és az ország észak-déli törésvonal mentén megosztott. Jellemzők az etnikai villongások, és az elmúlt időszakban, a Boko Haram tevékenysége okán a terrorcselekmények is. Az országban nemsokára választások lesznek. A nigériaiak vagy a jelenlegi elnökre, Goodluck Jonathanra szavazhatnak, vagy Mohammed Buharira, aki 1983 és 1985 között katonai diktátorként vezette az országot.Biedermann Zsuzsánnát, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársát, Afrika-szakértőt kérdeztem a nigériai választásokról.

Nigériában már február 14-én kellett volna szavazni, azonban a jelenlegi elnök, Goodluck Jonathan kormánya március 28-ig elhalasztotta a szavazást arra hivatkozva, hogy nem tudják biztosítani a szavazások biztos lefolyását az északi területeken, ahol a Boko Haram aktív. Hozhat-e változásokat az ország északi részében ez a hat hét? És valóban csak a Boko Haram megállítása áll a szavazás elhalasztásának hátterében?Valószínűleg nem csak az áll a szavazások elhalasztásának hátterében, hogy a Boko Haram ellen most hadjáratot indított a kormány, hanem széles körben az az általános nézet, hogy ennek inkább politikai okai vannak. Az utóbbi időben az ellenzék Mohammed Buhari vezetésével meglehetősen előretört. Ennek többek között az is az oka, hogy a Boko Haram tevékenységét intenzifikálta a választásokat megelőző időszakban. Ezért a jelenleg is hatalmon lévő Goodluck Jonathan nem tűnt valami talpraesett vezetőnek, és most ez a halasztás egy utolsó, kétségbeesett kísérletnek tűnik a részéről. Azt ígérte, hogy ebben a hat hétben offenzívát indít a Boko Haram ellen északon, és valóban olvashatunk olyan híreket, hogy ez az offenzíva jelenleg is zajlik, és mérsékelten ugyan, de sikereket is ér el. Nyilván ezzel kívánja visszaszerezni szavazóinak egy jó részét, illetve ezzel próbálná legyűrni az ellenfelét, hogy sikereket mutat fel északon.

A Boko Haram miért döntött úgy, hogy a választások előtt intenzívebb terrorcselekményekhez folyamodik?

Ez egy radikális muszlim szervezet. Nigéria északi részén inkább muszlimok élnek, így ott nagyobb a Boko Haram támogatottsága. Ha választani kell a keresztény Goodluck Jonathan és a muszlim Mohammed Buhari között, akkor nyilván a Boko Haram szívesebben látná ez utóbbit az ország vezetőjeként.

A Boko Haram nem most bukkant fel, 2002 óta aktív, viszont mára 50 000 négyzetkilométernyi terület felett uralkodik Nigériában. Mit emelnél ki, milyen belső tényezők játszottak szerepet a megerősödésében?

Ez sok tényezős kérdés – talán azt lehetne kiemelni, hogy óriásiak a különbségek az olajvagyonban gazdag, képzettebb Dél, és a mélyszegénységben élő, muszlim Észak között. Például Északon a munkanélküliek száma és aránya is sokkal magasabb – míg Nigéria-szerte körülbelül 23% a munkanélküliség aránya, ennek akár a duplája is lehet az északi megyékben, főleg a fiatalok körében, a munkanélküliség. Ezek a fiatalok úgy érzik, kilátástalan az életük – talán joggal. Nyilván sokkal könnyebb olyan emberek köréből toborozni, akiknek nincs egy biztos jövőképük.

Szintén Északon jellemző, hogy, a korábbi összecsapások eredményeképp, nagyon sok az árva gyermek, vagy az olyan kiskorú, akit rokonai nevelnek, sok az utcagyerek is. Közülük is egyértelműen könnyebb toborozni. Fontos kiemelni, hogy ezek a muszlim terrorszervezetek olyan képet festenek ezeknek a fiataloknak, hogy ők gondoskodnak a tagjaikról, összetartanak – tehát olyanok, mintha egy nagy család lennének. Ezeknek a terrorszervezeteknek szerintem ez a „hívószava”. Ahhoz képest, hogy azt próbálják átadni a fiataloknak, hogy egy nagy családi környezetet hoznak létre, híresen kegyetlenek. elég csak a több, mint 200 iskoláslány elrablására gondolni, vagy a január 7-i, Bagai mészárlásra. Mit tesz, mit tehet Goodluck Jonathan a terrorszervezet ellen? Van külföldről érkező segítsége?

A kormány már régóta igyekszik, inkább kevesebb, mint több sikerrel, a Boko Haram tevékenységét visszaszorítani. Természetesen támogatják külföldről, például Amerikával is van Nigériának egy kiképzéssel kapcsolatos egyezménye. Ezt a megállapodást, amely szerint amerikai katonák segítik a nigériaiak kiképzését, nemrég mondták fel. Az Afrikai Unió is segít, folyamatban van egy 7500 fős haderő Nigériába telepítése. Biztonsági szakértők ezért azt várják, hogy március végéig jelentős változások várhatók a biztonsági helyzetben. Maga a kormány meglehetősen impotensnek bizonyult ezen a területen. Nem nagyon sikerült érdemben felvennie a harcot a Boko Harammal.

Jelenleg a hadsereget azzal is vádolják, hogy a kormány pártjára állt, mivel jelentékeny részt vállalt abban, hogy a választást el lehessen halasztani. A hadsereg vezetői voltak ugyanis azok, akik kimondták, hogy nem tudják a szavazások biztonságos menetét szavatolni Északon, hiszen a Boko Haram ellen olyan intenzíven kell harcolniuk, hogy nem marad elég egységük a szavazóhelységek biztosítására. Említetted, hogy nemrégiben mondták fel az amerikai kiképzési programot. Mi történt? Megromlott a viszony?

Az amerikai vezetők régóta hivatkoznak arra, hogy a Boko Haram elleni harcban a legfőbb ellenségük maga a nigériai kormány, annak tehetetlensége, korruptsága. Azt is emlegetik, hogy a fegyverszállítmányokat, illetve a hi-tech eszközöket a nigériaiak egyszerűen nem tudják kezelni. Amikor a diáklányokat elrabolták, akkor Izraelből érkeztek drónok, hogy könnyebben megtalálhassák a túszokat. Ezeket a nigériaiak rövid idő alatt annyira tönkretették, hogy nem is lehetett felhasználni a lányok felkutatására.

Ha pedig pénzügyi segítség érkezik, az rendszeresen a nigériai hadsereg vezetőinek zsebében landol – legalábbis nagyrészt.

Ennek ellenére nem az amerikai kormány mondta fel az együttműködést, hanem a nigériai, arra hivatkozva, hogy egyedül is elboldogul a katonák kiképzésével. A vezetők hangsúlyozták, hogy a két ország között ennek ellenére továbbra is szoros a kapcsolat, és továbbra is szövetségeseknek számítanak.

Afrika legnagyobb gazdaságáról beszélünk, mégis mélyszegénységben él az ország lakosságának több, mint kétharmada. Mi az oka annak, hogy a gazdaságból származó jövedelem nem „csorog le” a lakosság szintjére?

Nigéria sokak szerint az ún. nyersanyag-átok jelenségének egyik eklatáns példája. Habár az ország a szubszaharai Afrika legnagyobb és a világ tizedik legjelentősebb olajkitermelője mintegy ötvenmilliárd dolláros évi olajbevétellel, a szegénység az olajkitermelés kezdete óta fokozódott. Mivel az olaj a kormány legjelentősebb bevételi forrása, aránytalanul sokat fektettek az olajipar fejlesztésébe a többi iparághoz képest. Kevesebb pénz jutott az oktatás, az egészségügy fejlesztésére. Akié az olaj, azé a gazdasági hatalom, emiatt különféle érdekcsoportok igyekeznek kisajátítani a kitermeléshez kapcsolódó jogokat. Hatalmas korrupciós hálózat fejlődött ki az olajbevételek megszerzéséért.  Ráadásul az ország gazdasága túlzott mértékben függ az olajtól, így az olajár-ingadozásoktól is. A jelenlegi tartós olajár-visszaesés érzékenyen érinti a nigériai gazdaságot. A nyersanyagokból származó bevételek józan, hosszú távon fenntartható, hatékony felhasználása egyébként nem könnyű feladat,  hogy Európából említsek a egy példát, Hollandia is hasonló problémákkal küzdött miután 1959-ben jelentős gázkészleteket fedeztek fel a területén, és ez reálfelértékelődéshez, valamint a gazdaság szerkezetének egészségtelen átalakulásához vezetett a gázkitermeléshez nem kapcsolódó ágazatok visszaesésén keresztül.

Visszatérve a szavazásokra: nemrégiben nyilatkozta a nigériai választási bizottság, hogy a szavazókártyák 75%-át már kiosztották. Említetted már a kormány korruptságát, ennek fényében mennyire várható a szavazások tisztasága, mik az elmúlt évek tapasztalatai ezzel kapcsolatban?

A 2011-es szavazás viszonylag sikeresnek minősíthető, és a szakértők most is erre számítanak. Azonban éppen ezzel az elektronikus kártyás rendszerrel kapcsolatban olvastam egy értékelést, mely szerint a választási bizottság még nem tesztelte.

A rendszer lényege, hogy a kártyájával mindenkinek jeleznie kell, hogy belépett a szavazóhelységbe. Felmerült, hogy Goodluck Jonathan az előzetes tesztek hiányára hivatkozva esetleg meg fogja tiltani ennek a rendszernek a használatát, annak érdekében, hogy választási csalást követhessen, vagyis inkább könnyebben követhessen el. Ettől tartanak a szakértők. A jelenlegi opponens, Mohammed Buhari, már vezette egyszer az országot. Mesélnél egy kicsit arról, mi jellemezte az uralmát 1983-85 között?

Buhari egy katonai puccs keretében került hatalomra. Abban az időben súlyos gazdasági problémákkal küzdött az ország – az IMF nyújtott volna segítséget, de szigorú feltételeket támasztott, amelyeket Buhari nem fogadott el, például a nemzeti pénz leértékelését, strukturális átalakítás lettek volna a támogatás feltételei.

Buhari így saját maga próbálkozott a korrupció letörésével, úgyhogy ez alatt a két év alatt több száz politikai szereplőt, illetve a hadsereg magas rangú vezetőit is perbe fogták korrupciós vádakkal. Indított egy programot is Nigéria-szerte, „Harc a fegyelmezetlenség ellen”, talán ez a legközelebbi fordítás. Ennek is az volt a célja, hogy a korrupciót és a nepotizmust visszaszorítsa, hiszen Nigéria az egyik legkorruptabb ország. A Transparency International listáján a 136. helyen áll – ehhez képest Magyarország 47. Nagyon súlyos problémáik vannak a korrupcióval, és a közpénzek folyamatosan nagy volumenben elszivárognak . Buhari már korábban is indult az elnökválasztásokon, 2011-ben több, mint 12 millió szavazatot kapott. Hogy lehet, hogy a katonai junta ellenére még mindig ennyire népszerű?

Buhari uralma úgy ért véget, hogy olyan szigorúan lépett fel, hogy egy idő után már a sajtót is korlátozta, a vélemény-nyilvánítás szabadságát. Annak ellenére, hogy a nigériaiak nagy része 83-ban üdvözölte ezt a harcot, két év alatt a hadsereg és a társadalom is megelégelte Buhari feltételeit, így következhetett be az, hogy megbuktatták. Mivel ismét a korrupció az egyik legnagyobb probléma, érthető, hogy akár a társadalom több mint fele is üdvözölné egy olyan politikus hatalomra jutását, aki nyíltan az ez elleni harcot tűzte zászlajára. Amikor hatalmon volt, minden negatívuma ellenére, valóban tett lépéseket a korrupció leküzdésére. Goodluck Jonathan alkalmatlannak bizonyult ebből a szempontból: ha valaki éveken keresztül nem tett ebben az ügyben érdemi lépéseket, a választói nyilván kevésbé bíznak benne. Függetlenül attól, hogy valaki keresztény vagy muszlim, vannak gyakorlati problémák, amiket meg kell oldani. Elég sok törésvonalat említettél Nigériával kapcsolatban – korrupció, észak-déli, muszlim-keresztény ellentétek. Szerinted mire lehet számítani a választások után? Van esély arra, hogy Goodluck Jonathan békésen átadja a hatalmat, illetve arra, hogy hatalmon maradjon, és béke maradjon?

Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert nem látok a jövőbe. De a 2011-es választások után is több, mint ezren vesztették életüket erőszakos cselekményekben. Véleményem szerint valamilyen erőszakos cselekmény még az elhalasztott választások előtt is várható, illetve szerintem utána is. Reméljük, ez nem fog túlzott méreteket ölteni – sajnos, ezek a törésvonalak állandóak Nigériában. Valahogyan ezeket a hatalmas regionális különbségeket kellene kezelni, és szerintem ez lenne az egyetlen megoldás arra is, hogy a Boko Haram tevékenységét is vissza lehessen szorítani. A jelenlegi stratégia, hogy lerohanják a városaikat, egy tüneti kezelés, a társadalom ugyanolyan elégedetlen marad, a nigériai társadalom nagyon-nagy rész mélyszegénységben él… Ha ezeket a súlyos kérdéseket nem orvosolják rövid időn belül, akkor akár polgárháború is kialakulhat.

Az interjú a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének podcastjának része. Az interjú meghallgatható itt, a sorozat első része, amelyben Dr. Csicsmann László beszél az Iszlám Államról, itt olvasható.