Süketek párbeszéde Athén és a hitelezők között

Tárgyalási ajánlat helyett a görög pénzügyminiszter szerdán kampánybeszédet intézett az Eurócsoport tagjaihoz. „Nem volt éles vita, egyszerűen elbeszéltünk egymás mellett”– tért vissza az ülésre másnap reggel egy EU-forrás, aki szerint hétfőn minden kezdődik elölről.

Még egy viszonylag semmitmondó közös nyilatkozatban sem sikerült megállapodni szerda késő este az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek görög kollégájukkal, ami legalább számba vette volna a lehetőségeket. „Csak a különböző lehetőségek körüljárásáról volt szó, de még ebben sem tudtunk megállapodni” – mesélte csütörtök reggel brüsszeli tudósítók egy szűk csoportjának eléggé csalódottan egy nevének mellőzését kérő uniós forrás.

Az illetékes szerint érdemi terv és ajánlat helyett a 18 tagállam pénzügyminiszterei „kampánybeszédet” hallottak görög kollégájuktól, Janisz Varufakisztól, aki végig kitartott amellett, hogy a jelenlegi program egyszerűen rossz és újjal kellene felváltani. EU-források szerint a görög küldöttség terv helyett „ötletekkel” érkezett a fontos megbeszélésre, amelynek igazi tétje sokak szerint Görögország finanszírozhatóságának és eurózóna tagságának a megőrzése.

Az új görög kormány hivatalba lépése óta első találkozó után órákkal később dolgavégezetlenül álltak fel a felek az asztaltól, jóllehet sokáig úgy tűnt, hogy legalább egy, a további munkához iránytűként szolgáló közös nyilatkozatot sikerül megszövegezni és elfogadni. A kudarc okát hitelt érdemlő források abban látják, hogy Athénban „nem volt meg a világos szándék a február 28-án lejáró görög program kiterjesztésére”. Janisz Varufakisz ehelyett továbbra is következetesen egy „áthidaló kölcsönt” emlegetett, amihez viszont a hitelezőknek nem fűlik a foguk. Mint egyikük fogalmazott, a görög pénzügyminiszter által néhány napja bedobott „kötvénycsere” lényegét tekintve nem különbözik az adósságleírástól.

„Még csak kemény vita sem alakult ki. A felek egyszerűen elbeszéltek egymás mellett” – jelentette ki a már idézett EU-forrás.

Az Eurócsoport a szokásoknak megfelelően először az új „fiúnak” számító görög pénzügyminisztert hallgatta meg, aki eléggé hosszasan, vagy 15-20 percen keresztül ecsetelte a helyzetet úgy, hogy egyes kollégáiban az a benyomás alakult ki, mintha még mindig kampányolna. Varufakisz után sorrendben az Európai Bizottság (Valdis Dombrovskis alelnök, Pierre Moscovici gazdasági biztos, Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, vagyis a hitelezőket képviselő trojka következett. Ezután jöttek a „nehézsúlyúak”, Michel Sapin francia, majd Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter, és szép sorjában a többiek. Köztük a kiigazító programon már átesett spanyolok és a portugálok, illetve a szlovákok és a litvánok, akik arra hívták fel görög kollégájuk figyelmét, hogy szegény országként is hozzájárulnak a görög kölcsönhöz.

Végül az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem feltette a mindenkit foglalkoztató kérdést, hogy vajon az új athéni kormány tiszteletben kívánja-e tartani a kötelezettségvállalásait. Erre egy EU-forrás szerint vonakodó igen volt a válasz görög kollégájuk részéről.

Az Európai Bizottság és az Eurócsoport is világos elképzeléssel érkezett a találkozóra. Arra akarták rábeszélni Athént, hogy kérje a jelenlegi program kiterjesztését (mégpedig az érvényben lévő program feltételei mellett), cserébe készek tárgyalni a program egyes paramétereinek a módosításáról. „Ha Görögország a program egyes paramétereit fel akarja váltani más intézkedésekkel, akkor mi készek vagyunk erről tárgyalni, elindítva egy technikai folyamatot” – szögezte le egy illetékes. Brüsszelben eredetileg azzal számoltak, hogy a görög kormány az Eurócsoport hétfői rendes ülésén hivatalosan is kérte volna a program meghosszabbítását.

Brüsszelben arra készültek, hogy már a hétvégén intenzív szakértői szintű tárgyalásokra kerülhetett volna sor. Erről a tervről azonban most le kell mondani. „Egyszerűen nem tudjuk, milyen irányba menjünk” – vélekedett egy EU-forrás, aki szerint hétfőn újrakezdik és nem kizárt, hogy még további találkozó(k)ra is szükség lehet a megoldás beazonosítása érdekében.

Janisz Varufakisz válasza az volt, hogy Athén nem kér a jelenleg is futó programból, mert az egészet úgy ahogy van, rossznak tartja. Ehelyett valamilyen „áthidaló megoldást”, finanszírozást preferálna. Az Eurócsoport több tagja, Németországgal az élen közben arra mutatott rá, hogy a program kiterjesztésének is csak akkor lenne értelme, ha a program sikeres lezárása a cél.

A szakértők közben hozzáláttak egy közös nyilatkozat megszövegezéséhez, amelynek első és második verziója is valamilyen formában utalt a jelenlegi program kiterjesztésére, illetve arra, hogy amennyiben ez sikeresnek bizonyul, „készek lehetünk egy új szerződéses megállapodás megvitatására”. A görögöknek szánt gesztusként ehhez hozzácsaptak egy kiegészítést, amelyben kilátásba helyezték a görög reformtervek figyelembe vételét is.

Végül már-már úgy látszott, hogy sikerül megállapodni egy szövegben, ami ugyan eléggé semmitmondó lett volna, viszont széleskörű konszenzust élvezett az Eurócsoport tagjainak körében. Annyira, hogy több pénzügyminiszter is elindult haza, amikor robbant a bomba, és a görögök mégis visszakoztak. Jól értesült források szerint Alekszisz Ciprász görög miniszterelnök fúrta meg a szöveget, amikor telefonon hosszasan egyeztetett pénzügyminiszterével és gazdasági miniszterével, Dragaszakisszal.

EU-források szerint Varufakisz az áthidaló kölcsön mellett ahhoz ragaszkodott, hogy az elsődleges költségvetési többlet idén a tervezett 4,5 százaléknál alacsonyabb, egy informátor szerint 0,5 százalék lehessen.

EU-források rámutatnak, hogy tavaly év vége előtt még úgy tűnt, hogy Görögország újabb átfogó feltételrendszer nélkül, egyfajta elővigyázatossági hitelkeret biztosítása mellett léphet ki a programból (enhanced conditions credit line – ECCL). A hitelkerethez szükség esetén hozzáférhetett volna az egyfajta biztonsági hálóként működött volna. Mára azonban ez az opció úgy tűnik, hogy teljesen lekerült a napirendről, és Athén sokkal kevésbé előnyös opciók közül kell, hogy válasszon. Amire már nincs sok ideje, hiszen a jelenlegi program február 28-án kifut és hosszabbítás nélkül el lesz vágva az eurózóna által biztosított pénzügyi köldökzsinórtól, az ESM-től.