A magyar növekedés lassulására számít Brüsszel

A tavalyi dinamikus, 3 százalék fölötti magyar gazdasági növekedés lassulására számít 2015-ben és 2016-ban csütörtökön közzétett téli előrejelzésében az Európai Bizottság. A jó növekedési adatnak köszönhetően a 2014-es államháztartási hiány is alacsonyabb lesz a korábban vártnál, és a következő két évben nagyjából ezen a szinten maradhat. A munkanélküliségi ráta viszont 2016-ban már 7 százalék alá süllyedhet, miközben az államadósság szintje a tavalyi növekedés után lassan csökkenni kezd.

A robusztus, 3,3 százalékos tavalyi gazdasági növekedés lassulását jósolja Magyarországnak csütörtökön közzétett téli előrejelzésében az Európai Bizottság. A testület legfrissebb prognózisa idén 2,4, jövőre pedig már csak 1,9 százalékos GDP-növekedést jelez előre hazánknak.

A kivételesen jó 2014-es növekedési adatoknak köszönhetően a tavaly deficit a GDP 2,6 százaléka körül lehet, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a magyar kormány hiánycéljánál és a Bizottság tavaly novemberi előrejelzéséhez képest. 2015-re 2,7 százalékra, a rákövetkező évben pedig 2,5 százalékra tippeli Brüsszel az államháztartási hiányt.

Előrejelzéséhez fűzött rövid elemzésében a Bizottság megállapítja, hogy 2014 első három negyedévében éves alapon 3,6 százalékkal bővült a magyar GDP, ami éves szinten 3,3 százalék körüli növekedést jelez előre. Miközben ebben jelentős szerepet játszott a növekvő belső kereslet, azon belül is a jelentős mértékű bruttó állóeszköz-felhalmozás, a Bizottság továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy a gazdaságot főleg olyan egyszeri tételek doppingolták, mint az uniós források nagyobb abszorpciója és az MNB kis- és középvállalkozások államilag támogatott kölcsönökhöz jutását segítő növekedési programja.

Brüsszelben úgy látják, hogy a gazdasági növekedés lassulásának jelei már 2014 második felében megmutatkoztak, és ez a trend a következő két évben is folytatódni fog. 2015-ben 2,4, 2016-ban pedig már csak 1,9 százalékos növekedésre számít az Európai Bizottság. Ezt részben a fent említett egyszeri hatások befektetésre gyakorolt fordított hatásával magyarázzák. A belső kereslet marad a gazdasági növekedés motorja, de annak súlypontja a beruházásról a magánfogyasztásra tolódik majd át, mivel a tavalyi év végén elfogadott új devizahiteles mentőcsomag kedvező hatással lesz a lakosság ténylegesen elkölthető jövedelmére.

Az előrejelzés abból indul ki, hogy a kifutó (2007 és 2013 közötti) és az új (2014-2020) többéves uniós pénzügyi keret közötti átfedések miatt 2015-ben feltételezhetően nem fog csökkenni az uniós alapok felhasználása. 2016-ban azonban elkerülhetetlennek tartja a visszaesést az uniós források beáramlásában, ami hatással lesz a befektetési tevékenységre. A 2015-ben a fő kereskedelmi partnerek körében megmutatkozó lanyhuló kereslet miatt várhatóan csökkenő export 2016-ban viszont újra erőre kaphat, miközben az import stabil szinten marad. A folyó fizetési mérleg egyenlegét valamivel a GDP 4 százaléka fölé várja 2015-ben a jelentés, miközben 2016-ban valamivel ezen érték fölé mehet.

A Bizottság prognózisában rámutat, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a magánszektorban folytatódott a munkahelyteremtés. A foglalkoztatási helyzet javulásához ugyanakkor a kiterjedt közmunkaprogram is hozzájárult. 2014 harmadik negyedévében 7,4 százalékra süllyedt a munkanélküliség, míg az egész évre 7,7 százalék lehet az adat, ami jelentős javulás a 2013-as 10,2 százalékhoz képest. A munkanélküliségi ráta a következő két évben is folyamatosan javulni fog a Bizottság becslése szerint, ami 2015-ben 7,4 százalékra, 2016-ban pedig már csak 6,6 százalékra teszi a munkanélküliek számát. Ezt elsősorban a közmunkaprogram további kiterjesztésének tulajdonítják.

A tavalyi infláció éves szinten 0,0 százalékon volt. Brüsszel mostani előrejelzésében az infláció sokkal kisebb mértékű növekedésére számít (0,8 százalékra 2,5 százalék helyett), mint tavaly novemberi prognózisában. A korrekciót mindenekelőtt az olajárak esése és az eurózónán belüli történelmileg alacsony inflációs nyomással magyarázza. Ezek a hatások azonban 2015 második felére várhatóan gyengülni fognak. 2016-ra mégis viszonylag magas, 2,8 százalékos inflációt vár a Bizottság, ahogy a gyenge forintárfolyam begyűrűzik majd az árakba.

A növekedési előrejelzését érintő pozitív kockázat lehet, ha a háztartások fogyasztása jobban igazodik a lakosság által elkölthető jövedelem növekedéséhez. Ebben az esetben az előrejelzettnél magasabb is lehet jövőre és 2016-ban a növekedés. Hasonlóan pozitív irányba ható kockázat lehet, ha gyorsabban helyreáll a normális hitelezés a reálgazdaságban. A geopolitikai feszültségek elmélyülése ugyanakkor nagyobb kockázati prémiumot jelent, és gyengítené a magánszféra pénzügyi mérlegét, magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést eredményezne.

A Bizottság mérsékelt javulást jelez előre a közpénzügyek alakulásában. A tavalyi dinamikus növekedés hatására a 2014-es államháztartási hiány a GDP 2,6 százaléka lehet, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb mind a kormány hiánycéljánál, mind pedig a Bizottság tavaly őszi előrejelzésénél. A testületnél úgy látják, hogy a kedvezőbb adat részben a rendkívüli költségvetési tartalék (puffer) eltörlésével függ össze. Egy további körülmény, hogy a kiadásoknak a költségvetés novemberi módosításával összefüggő növekedését bőven ellensúlyozták a költségvetési pluszbevételek, ideértve a vártnál több társasági adó bevételt.

Brüsszel a 2015-re elfogadott magyar költségvetésből kiindulva idénre GDP-arányosan 2,7 százalékos, 2016-ban pedig 2,5 százalékos államháztartási hiányt vár.

Az államháztartás szerkezeti egyenlege a Bizottság mostani előrejelzése szerint 2014-ben a GDP 2,6 százalékával romolhat, aztán pedig idén ezen a szinten stabilizálódhat, mielőtt 0,25 százalékponttal javulhat 2016-ban.

Elsősorban a forint árfolyam gyengülése miatt az államadósság GDP-hez viszonyított arányát 77,7 százalékra becsülik Brüsszelben 2014-ben, ami 0,4 százalékpontos növekedést mutat 2013-hoz képest. A Bizottságnál arra számítanak, hogy az államadósság csökkentését idén akadályozni fogja, hogy a kormányzatnak előleg kifizetéseket kell folyósítania az EU által társfinanszírozott projektek lezárásához. 2015-re 77,2 százalékra, 2016-ra pedig 76,1 százalékra becsülik az államadósság szintjét.