Brüsszel a görög kiigazítás vesztétől tart

A hét közepén Brüsszelbe látogat Alekszisz Ciprász, görög miniszterelnök, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel a további lépésekről egyeztessen. Brüsszelben attól tartanak, hogy ha az új athéni vezetés ott folytatja, ahol elkezdte, nagyon hamar lenullázza az elmúlt évek erőfeszítéseinek a hozadékait. Arra is figyelmeztetnek, hogy Ciprászéknak még az adósság átrendezéséhez is előzetesen teljesíteniük kell a korábbi kormányok vállalásait.

Brüsszelben nem látnak túl nagy mozgásteret Görögország számára a nemzetközi hitelezőkkel korábban kitárgyalt feltételek könnyítésében. Értetlenül állnak azelőtt is, hogy miből kívánja finanszírozni a január 25-i választások után hatalomra került új athéni vezetés az eddig bejelentett kiadásnövelő intézkedéseket, amelyek mellesleg szögesen ellentétesek az ország által a pénzügyi mentőcsomagért cserébe tett vállalásokért.

„Egy dolgot világossá kell tenni: mi nem egy kormánnyal, hanem egy országgal kötöttünk megállapodást, amit az új kormányoknak is tiszteletben kell tartaniuk” – mutatott rá a BruxInfónak egy nevének elhallgatását kérő magas rangú brüsszeli illetékes.

Az új athéni kormány első napokban bejelentett több intézkedése is egyértelműen ellent látszik mondani ennek az elvnek – jegyzik meg Brüsszelben, ahová a hét közepén (várhatóan szerdán) várják Alekszisz Ciprász görög miniszterelnököt, aki megválasztása óta először találkozik majd Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

A szélsőbaloldali és jobboldali populista pártok által alkotott görög kormánykoalíció első lépései aggodalmat keltettek Brüsszelben és az európai fővárosokban is. A privatizációs folyamat leállításával, a minimálbér felemelésével és az erősen túlméretezett állami szférából elbocsátott alkalmazottak visszahelyezésével uniós források szerint Athén „hozzáfogott a görög program lebontásához”. Ezeknek az intézkedéseknek a többsége nagy terhet ró a közpénzügyekre.

Mivel Athén visszatérése a hitelpiacokra a jelenlegi helyzetben nem tűnik reálisnak, felvetődik a kérdés, hogy milyen forrásból akarják majd finanszírozni a bejelentett intézkedéseket? „Ha fenn akarják tartani valamilyen formában az európai pénzügyi támogatási programot, tiszteletben kell tartaniuk az ország által tett kötelezettségvállalásokat” – húzta alá a portálunknak nyilatkozó illetékes.

Ciprászék programjának ugyanakkor vannak az Európai Bizottság számára is rokonszenves pontjai. Az oligopolista struktúrák lebontását, partikuláris érdekcsoportok privilégiumainak felszámolását, az adóbeszedés hatékonyságának javítását vagy a GDP 4 százalékára rúgó védelmi kiadások lefaragását a hitelezőket képviselő trojka is támogatja. Jóllehet a nacionalista Független Görögök bevétele a kormányba kételyeket támaszt ezen utóbbi cél megvalósíthatósága iránt (az új görög védelmi miniszter egyik első lépése egy vitatott jogállású szigetecske felkeresése volt, aminek nyomán előbb a törökök, majd a görögök is vadászgépeket küldtek a török partoktól 7 kilométerre lévő sziget közelébe).

Miközben görög részről visszatérően az adósság egy részének elengedésére helyezik a hangsúlyt, addig az európai partnerek számára ez a kérdés csak később, a görög program függőben lévő ötödik felülvizsgálata után kerülhet szóba. A felülvizsgálat lezárásának és azzal együtt a második mentőcsomagból még hátralévő 7 milliárd eurós kölcsön átutalásának azonban az a feltétele, hogy Athén lelkiismeretesen végrehajtsa a trojkával kötött megállapodás pontjait. Vagy, ha eltér azoktól, akkor elfogadható alternatív megoldásokat kell javasolnia (a felülvizsgálat lezárása eddig azért késett, mert a trojka nem tudott megállapodni a konzervatív Antonisz Szamarasz kormányával 2 milliárd euróról).

Brüsszelből nézve a soron következő lépés, hogy a görög kormánynak színt kell vallania a február 28-án lejáró második görög program folytatására vonatkozó szándékairól. Athén kérésére az Eurócsoport (az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei) készek lehetnek a program újabb, akár félévvel történő meghosszabbítására is, időt adva a felülvizsgálat lezárására és az adósságenyhítés kérdésének megvitatására is.

Ha azonban a görögök nem kérnek újabb hosszabbítást, akkor a program lejár, és Athénnak magának kell gondoskodnia a finanszírozásáról. Ennek persze az egész euróövezetre kiható következményei is lehetnek, ezért nyilvánvalóan nem számít széles támogatásra Európában.

A BruxInfónak nyilatkozó EU-forrás ugyanakkor nem lát túlzottan nagy mozgásteret a görög igények teljesítésére. Leszögezte, hogy akárcsak a részleges adósság-elengedés – ahogy arra a magánhitelezők esetében egy ízben, 2012-ben már sor került – nem reális lehetőség. Egy friss felmérés szerint a német közvéleménynek mindössze 16 százaléka támogatna egy ilyen opciót. Ráadásul ez Olaszországot és Spanyolországot is érzékenyen érintené, miután feléjük áll fenn a görög adósság 20, illetve 10 százaléka.

Amire viszont lehetőség és készség lehet, az az adósság szerkezetének átrendezése, vagyis az adósság lejárati idejének meghosszabbítása (az eddigi átlagos 32 évről mondjuk 40-re), és a már amúgy is alacsony (1,5% alatti) kamatok további csökkentése. Ez azonban forrásaink szerint inkább csak kozmetikázással érne fel, arra viszont talán jó lehet, hogy Ciprászék sikerként adhassák el otthon. Ehhez nem is nagyon kellene új döntést hozni, hiszen az Eurócsoport 2012. novemberi közleményében már kilátásba helyezte éppen ezeknek a kedvezményeknek a biztosítását a görögöknek, feltéve, hogy akkurátusan végrehajtják a vállalásaikat, ideértve az állami kiadások lefaragását és a szerkezeti reformokat.

Ezzel a módszerrel csökkenteni lehetne a görög adósság nettó jelen értékét, viszont ezt sem adnák ingyen, hanem az eddigi vállalások teljesítéséért cserébe.

És ez az a pont, ami pillanatnyilag a legfőbb aggodalom forrása Brüsszelben. Jelesül az, hogy legalábbis a Bizottság szerint határozott jelei mutatkoznak annak, hogy a görögök által az elmúlt években végrehajtott erőfeszítések nyomán, ha lassan is, de javulni kezdett a helyzet: tavaly először volt pozitív növekedés és elsődleges többlet a költségvetésben (a kamatok nélkül), havonta 12 ezer új munkahely jött létre, és Brüsszel tavaly ősszel 2015-re már 3 százalék körüli növekedést jósolt Görögországban. Az EU-nál most attól tartanak, hogy az új görög kormány intézkedéseivel most veszélybe sodorhatja az eddigi vívmányokat, semmissé téve az elmúlt évek erőfeszítéseit.

Forrásunk szerint a jelenlegi folyamatok fennmaradása mellett mostantól jó esély lenne a görög államadósság évi 7 százalékkal történő csökkentésére, ahogy azt a programban eredetileg eltervezték. Egy negatív fordulat értelemszerűen ennek a folyamatnak is megálljt parancsolna (a görög államadóssági ráta jelenelg a GDP 175 százaléka, és ennek kellene lemenni 2019-20 környékén 135 százalékra).

A Ciprász vezette Sziriza az adósságcsökkentés mellett a megszorítások politikájának végét ígérte a görög választóknak. És bár a mai napig eltérnek a vélemények arról, hogy pontosan mi is fér bele a megszorításba, Brüsszelben úgy látják, hogy a szigorúan az ebbe a kategóriába tartozó reformok és intézkedések legjavát már 2013-ig keresztülhajszolták, és 2014-15-ben már kevés nadrágszíjmeghúzó lépést tartalmaz a trojkával kitárgyalt program.

Mindennek fényében és az új görög vezetéssel folytatott első pengeváltások után várakozással tekintenek Alekszisz Ciprász előreláthatóan február 4-i brüsszeli tárgyalásai elé, amelyet követően reményeik szerint világosabban láthatják majd a realitásokat jobban figyelembe vevő görög szándékokat.