Áder vagy Lajcák még ENSZ-főtitkár is lehet

Magyar– szlovák diplomáciai csatára van kilátás a következő másfél évben. Nem a kapcsolatok romlásáról van szó: háttér-információk szerint a magyar államfő és a szlovák külügyminiszter ugyanazt a csúcspozíciót nézte ki magának – számolt be róla az Új Szó Online.

Áder János magyar köztársasági elnök 2017-ben New Yorkba költözne. Az Index információi alapján Áder az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkári posztját szemelte ki, az utóbbi hónapokban tett lépései erre utalnak.

Közép-Kelet-Európa van soron

A főtitkári pozíció megpályázása nem az Orbán-kormányzat megalomán elképzelése, ugyanis az ENSZ következő vezetője szinte biztosan kelet-közép-európai lesz.

A jelenlegi főtitkár, a dél-koreai Ban Ki Mun mandátuma 2016 végén jár le, az elmúlt 40 évben az országok között hallgatólagos megegyezés volt abban, hogy régiónként cserélődnek a főtitkárok. Az ázsiai Ban Ki Mun előtt afrikai, dél-amerikai és nyugat-európai vezetője volt a szervezetnek, most régiónkon a sor. Egy másik íratlan szabály szerint pedig geopolitikailag meghatározó ország nem adhat főtitkárt (így kiesik Oroszország, Ukrajna és várhatóan Lengyelország is). Főként az úgynevezett közepesen nagy államok jelöltjei indulnak jó eséllyel.

Már tart a kampány

Az új főtitkárt 2016 nyarán vagy őszén választják meg, ám a „harc” már tavaly elkezdődött. Ha Áder valóban elindul, Miroslav Lajčák lehet az egyik vetélytársa. A szlovák külügyminiszter ambícióiról már tavaly tavasszal lehetett hallani, az akkori értesüléseket azóta sem cáfolta. Lajčákon kívül egyik elődje, Ján Kubiš is lobbizni kezdett, aki jelenleg az ENSZ-főtitkár afganisztáni különmegbízottja.

Rajtuk kívül is akadnak komoly jelöltek: volt szerb külügyminiszter, egykori szerb államfő, volt szlovén elnök állhat csatasorba, de indulhat a posztért a jelenlegi horvát külügyminiszter és az UNESCO bolgár elnöke is.

Lajčák pozícióját erősíti, hogy külügyminiszterként jó kapcsolatokat épített ki diplomatakollégáival, s mellette szól korábbi ENSZ-megbízatása: 2007 és 2009 között a szervezet boszniai főképviselője volt. Áder János korábban magyar házelnök volt, majd a Fidesz EP-képviselője – a brüsszeli „politikustemetőből” hozták vissza Schmitt Pál lemondása után. A magyar államfő a környezetvédelmi témával kampányolva szeretné növelni esélyeit: míg korábban nem sok érdeklődést mutatott a téma iránt, az utóbbi hónapokban többször lépett fel a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem népszerűsítőjeként. Áder államfői mandátuma egyébként 2017 májusában járna le. Az ENSZ eddigi főtitkárainak többsége korábban diplomataként tevékenykedett, sokan közülük külügyminiszterek voltak.

Kis országok versenye

Az ENSZ az egyik legjelentősebb világpolitikai szervezet – ez még akkor is igaz, ha a főtitkár mozgástere jelentősen behatárolt. A Forbes magazin 2013-ban Ban Ki Munt a világ 32. legbefolyásosabb politikusának tartotta. A kisebb országok politikusai számára gyakorlatilag ez a lehető legmagasabb elérhető tisztség.

A főtitkárt az ENSZ Biztonsági Tanácsa javasolja, és a Közgyűlés nevezi ki, vagyis a jelölteknek a BT-tagokat kell meggyőzniük. Ebben az esetben Áder esélyeit kevésbé rontja Magyarország jelenlegi kedvezőtlen nyugati megítélése, ugyanis a BT-ben kisebbségben vannak a nyugat-európai államok. A tanácsnak öt állandó és tíz nem állandó tagja van, előbbiek (USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) vétójoggal bírnak.

Az ENSZ főtitkára gyakorlatilag az lesz, akinek a személyében az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak meg tudnak egyezni. Január elsején kezdte kétéves nem állandó BT-tagságát – vagyis „választani” fog – Angola, Malajzia, Új-Zéland, Spanyolország és Venezuela. A BT-tagságát jövő januárban kezdő maradék öt tagot ősszel választja meg a Közgyűlés, a jelöltek között található Ukrajna, Japán és Egyiptom.