Moszkva leghívebb partnereit sújtja leginkább az orosz válság

Elmaradt megrendelések Örményországban, pánik a fehéroroszországi pénzváltókban, a tádzsikisztáni diaszpóra átutalásainak visszaesése: a rubel árfolyamzuhanása mély gazdasági válságot idézett elő Oroszországban csakúgy, mint a volt szovjet köztársaságokban – írta újévi elemzésében az AFP francia hírügynökség. Most derül ki csak igazán, mennyire függ a posztszovjet térség Moszkvától.

A rubelnek az ukrán válság és az olajárak csökkenése kiváltotta összeomlásának (az orosz valuta az év eleje óta 40 százalékot veszített az értékéből a dollárhoz viszonyítva) konkrét hatása van Manvel Gaszpraján örmény vállalkozó szerint, akinek a cipőgyára a termékei 90 százalékát Oroszországba exportálja.

„Oroszországban nő a termékeink ára, a lakosság jövedelme viszont csökken. A kereslet látványosan visszaesett” – panaszolta az üzletember.

Az örmény valuta, a dram 11 százalékot veszített értékéből, az oroszországi örmények dollárban történő átutalásai pedig 20 százalékkal estek vissza, így a kaukázusi ország kénytelen volt a korábbi 4,1 százalékos GDP-növekedési előirányzatát 3,3 százalékosra csökkenteni.

Asot Aramján örmény közgazdász számára ez nem meglepő, mert „orosz cégek ellenőrzik a stratégiai fontosságú ágazatokat, így az energiaipart, a vasúti közlekedést és a távközlést”.

Fehéroroszországtól a Kaukázuson át Közép-Ázsiáig ugyanaz a logika – magyarázta Igor Nyikolajev, a moszkvai FBK tanácsadó cég munkatársa. „A rubel árfolyamának esésével egy időben csökken az árucsere és a kivándoroltak által hazautalt pénz”.

Az Európai Unióhoz való közeledést 2013-ban az utolsó pillanatban elutasító és az orosz-fehérorosz-kazah vámuniót választó Örményország nagyot csalódott. Ukrajna hasonló döntése politikai válságot idézett elő és háborúba döntötte az ország keleti részét.

Moszkva leghívebb partnereit sújtja leginkább a válság, amikor január 1-jétől szabadkereskedelmi uniójuk a tervek szerint mélyebb Eurázsiai Unióvá alakul át.

A rubelválság december közepei mélypontján a fehéroroszok, akik 2011-ben már átéltek egy drámai pénzügyi válságot, megrohanták a pénzváltókat. A jegybank sürgősségi intézkedéseket hozott, megadóztatta a pénzváltást, és a leginkább tekintélyelvűnek tartott európai vezető, Aljakszandr Lukasenka végül menesztette a kormányfőt.

A szénhidrogénekben gazdag Kazahsztánban a rubelárfolyam-zuhanás következtében a hazai piacot a helyi áruk rovására elárasztották az olcsóbb orosz termékek, pedig Asztana februárban – még a kevésbé látványos rubelárfolyam-esés idején – 16 százalékkal leértékelte a kazah devizát.

Bakit Szultanov kazah pénzügyminiszter a minap aggodalmát fejezte ki „az export csökkenésének és a gazdasági lassulásnak veszélye miatt”.

Aljakszandar Lukasenka fehérorosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök az Európától minden korábbinál elszigetelt Moszkva iránti távoltartásuk jeleként a múlt héten Kijevbe utaztak, hogy Ukrajna függetlenségének tiszteletben tartását szorgalmazták. Nazarbajev ráadásul úgy vélte, hogy a Putyinnak oly kedves Eurázsiai Unióra nagyon komoly veszély leselkedik.

A közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok nagyban függenek az Oroszországban dolgozó diaszpóra által hazautalt összegektől, amely például a szegény Tádzsikisztán esetében a GDP felét teszi ki. A gyakran be nem jelentett, végzettséget nem igénylő munkákat végző bevándorlók ugyanis rubelben kapják a fizetésüket, így szembesülnek a lakóhelyükön tapasztalható áremelkedéssel.

„Kénytelenek leszünk hazatérni” – vélte Karomat Saripov, a Moszvkában dolgozó tádzsikok egyik képviselője az openrussia.org honlapon.

Alekszej Karaszin független orosz elemző szerint Kirgizisztánban 70 százalékra csökkentek a dollárátutalások. A helyi valuta, a szom idén 17 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest. Toktotul Adbigulov, a központi bank kormányzója figyelmeztetett, hogy a valutatartalékok alacsony szintje miatt az általa vezetett intézmény nem sokáig lesz képes „a víz felett tartani a szomot”.

Azerbajdzsán és Türkmenisztán továbbra is ellenáll a nyomásnak, köszönhetően gazdag szénhidrogén-készletüknek. Moldávia és Grúzia viszont akkor is érzi az orosz nehézségek hatását, ha az EU-hoz való közeledés miatt hátat fordított Moszkvának.

Még az ukrán jegybank elnöke, Valerija Hontareva is elismerte kedden, hogy Oroszország nehézségei is súlyosbítják az ukrán gazdaság stagnálását. „Állampolgárként örülök annak, ami a rubellel történik. A jegybank elnökeként viszont nem tudok örülni ennek, mert Oroszország továbbra is az egyik fő gazdasági partnerünk” – mondta.