Balkáni nézőpontok a Déli Áramlatról

Derült égből villámcsapásként érte a tervezett vezeték útvonalán elterülő országokat Vlagyimir Putyin török kollégájával, Recep Tayyip Erdoğannal folytatott megbeszéléseit követő hétfői sajtótájékoztatója, amelyen bejelentette az előkészületi munkálatok leállítását – számol be belgrádi, szkopjei és szófiai forrásokra hivatkozva a BalkanInsight.com hírportál. Az orosz visszakozás az Ukrajnát átszelő szállítási vonalnak kiszolgáltatott régió energiaellátási biztonságát akár komoly veszélybe is sodorhatja.

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnököt kétnapos izraeli látogatásán érte a hír, amelyet mély csalódottsággal fogadott, mivel Szerbia 6-7 évnyi megfeszített munkája veszhet ezzel könnyen kárba. Véleménye szerint ugyanakkor a lakosságnak nincs oka aggodalomra az elkövetkező téli időszakban, az ország ellátottsága ugyanis biztosítva van, viszont kétségtelenül jobb lenne a helyzet a közeljövőben a Déli Áramlat megépülése esetén. A kormányfő a történtek után heves belpolitikai szócsatákat vár az úgynevezett „eurofilek” és ruszofilek között, Belgrádnak azonban tiszta a lelkiismerete az üggyel kapcsolatban.

Rumen Ovcharov korábbi bolgár energiaügyi tárcavezető becslései szerint a projekt kudarca országának 600 millió dollárjába kerülne, a sikertelenségért pedig elsősorban a szófiai kabinetet teszi felelőssé, mivel meglátása szerint egy olyan léptékű üzletet kaszált el ezúttal, amely könnyedén kihúzhatta volna Bulgáriát a gazdasági recesszió mocsarából.

A szófiai törvényhozás energiaügyi bizottságának alelnöki tisztét betöltő Martin Dimitrov egészen más nézeteket oszt ebben a kérdésben, saját szemszögéből ítélve mindössze csupán Putyin blöffjéről van szó, a média előtt meglebegtetett esetleges B-terv (a vezeték Törökország felé épülne meg) pedig nemhogy hatékony nem lenne, gazdaságilag is lehetetlen, mivel óvatos becslések szerint is kétszer-háromszor annyi pénzt emésztene fel, mint az eredeti elképzelés. Az orosz elnök elsődleges célja pedig mindenekelőtt a nyomás fokozása Bulgárián és az Európai Bizottságon, a bolgár kormány azonban elkötelezett a vezeték uniós jogszabályokkal összhangban történő megépítése mellett.

Macedónia esetében Konstantin Dimitrov, a szófiai székhelyű, energiahatékonysággal foglalkozó NGO első embere ugyanakkor igyekezett nyugalomra inteni mindenkit, a jelenlegi, Bulgárián át orosz gázt szállító leágazás maximum kapacitása az ismert adatok alapján ugyanis 800 millió köbméter, ezzel szemben az ország ebből mindössze 160 milliónyit használ fel, ezt pedig még a háztartások gáz-ellátottságának növelése is csak 130 millióval dobná meg.

A Déli Áramlat eredetileg 2018-ra lett volna kész teljesen, amellyel sikerülhetett volna az Ukrajnán átfutó vezeték jelentőségét drasztikusan csökkenteni. Az építkezési munkálatok Bulgáriában már tavaly októberben, Szerbiában pedig novemberben megkezdődtek, előbbi országban azonban határozott brüsszeli fellépésre idén júniusban felfüggesztették azokat, mivel a tulajdonos Gazprom sértheti a közösségi versenyjogi szabályozást.

Putyin a projekt leállításának elsődleges okaként az EU felől érkező fokozódó nyomást jelölte meg, ugyanakkor érdemes lehet elgondolkodni az OPEC-országok által hajtott olajár-csökkenés, továbbá az új eljárással kitermelhető palagázának piacokat kereső washingtoni lobbi hatásairól is.