Hollandia titkos kiugrási terve az eurózónából

A legnagyobb Benelux állam szennyese is előkerült: napvilágot láttak a holland kormány 2012-es tervei, amelyek szerint Hollandia bármikor kész lett volna távozni az eurózónából. Míg az Európai Uniónak egészen nagy pofon az alapító állam szkepticizmusa, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter nem kerítene ekkora feneket a dolognak.

Az eddig is egészen nyilvánvaló volt, hogy Hollandia az eurózóna válság egyik legnagyobb vesztese, hiszen a legnagyobb Benelux állam gazdasága lényegében 2010 óta stagnál, ma pedig az eluralkodó munkanélküliség jelenti a legnagyobb kihívást az államvezetés számára. Hollandia a görög válság kirobbanásakor már jelezte, hogy nem feltétlenül vállalná a társadalmi áldozatokat a fiskális szolidaritás érdekében, és ennek megfelelően a Rutte-kormány szinte egyedülálló gyorsasággal készítette el a görög távozás forgatókönyveit.

Az elkészült menekülési utak ugyanakkor nem csak a görögökre vonatkoztak, hiszen a héten napvilágot látott egy dokumentumfilm, amely azt bizonyítja, hogy Hollandia bármikor készen állt volna távozni az eurózónából. Az Argos Medialogica nevű holland tévéműsor első kézből mutatta be a monetáris unió elhagyásának 2012-es tervét, mely a „Florijn” nevet viselte. Utóbbi az eurót megelőző valuta, a gulden kezdeti elnevezése.

Jeroen Dijsselbloem pénzügyminiszter sem tagadta a menekülési tervek létét, és az Eurócsoport elnöke szerint teljesen normális gyakorlat, hogy a holland kormány felkészült a legrosszabb eshetőségekre. „A tagállami kormányok, így a holland államvezetés is egyben akarta tartani az euróövezetet. Ennek ellenére meg kellett vizsgálni, mi történik, ha mégis bomlik a monetáris unió. Mi csak felkészültünk erre” – fogalmazott.

Bár a pénzügyminiszter 2014 novemberében egyáltalán nem titkolja, hogy országa fontolóra vette a visszatérést az eurót megelőző nemzeti valutához, korábban mégsem lehetett nyilvánosságra hozni ezeket az aggályokat. A holland kormány egyöntetű véleménye, hogy amennyiben a menekülési tervek már 2012-ben kiszivárognak, az eluralkodó pániknak beláthatatlan következményei lettek volna. „ A tény, hogy az EU több válaszlehetőséget is felvázolt, ijesztő volt néhány állam számára. Mi leginkább Németországgal dolgoztunk együtt, német-holland forgatókönyvek is készültek”- nyilatkozta Jan Kees de Jager, Dijsselbloem elődje a pénzügyminiszteri székben.

A német pénzügyminisztérium egészen szűkszavúan reagált a holland exminiszter nyilatkozatára, véleményük szerint az eurózóna tagjaként eltökéltek annak hatékony működése érdekében, mindezt pedig más tagállamokkal együttműködve teszik. Az persze továbbra is kérdéses, mennyire ront az integráció megítélésén a tény, hogy az alapító államok titokban vészforgatókönyveket vesznek fontolóra, míg a felszínen azt hirdetik, hogy az eurózónában a változás szele fúj.