Döntetlenre áll a Nyugat és Irán nukleáris mérkőzése

Egy nappal a határidő előtt még mindig nem sikerült megegyezni Iránnal a nukleáris programjuk jövőjéről. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint még mindig túlságosan nagy a távolság Irán és a hatok nézőpontjai között. Egy európai forrás szerint az átfogó szerződés megszületésére a hétfői határidőig kevés esély maradt, írja a Reuters.

Irán és a hatok (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok) képviselői hétfő óta próbálkoznak a tizenkét éve húzódó nukleáris probléma megoldásával. Egy korábbi megállapodás szerint a delegációknak jövő hét hétfőig (november 24.) van idejük az átfogó szerződés eléréséhez, de a dolgok jelen állása szerint egy újabb hosszabbítás következhet.

Az al-Jazeera információ szerint John Kerry mellett több nyugati forrás is megerősítette, hogy néhány kulcskérdésben erős nézeteltérések vannak a hatok és Irán között. „Keményen dolgozunk és reményeink szerint óvatosan tudunk előre haladni, de még mindig vannak lyukak , amelyeknek a megoldására törekszünk”, nyilatkozta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.

A tárgyalásokon résztvevő diplomaták szerint ugyan még van esély a megállapodásra, de még ha ez be is következne, akkor is hetekbe vagy akár hónapokba kerülne a szerződés összes részletét teljesen kidolgozni. Szerdán még Szergej Ryabkov orosz külügyminiszter-helyettes megoldhatónak látta az ellentétek megszüntetését, igaz, azt is hozzátette, hogy ehhez mind Teheránban, mind Washingtonban megfelelő döntéseknek kell születniük.

A nyugati diplomaták az eddigiekben igyekeztek leszögezni, hogy a probléma november 24-i megoldásán fáradoznak, és tagadták, hogy a tárgyalások meghosszabbításán dolgoznának. Ez a trend viszont hétfő közeledtével megszűnni látszik. Philip Hammond brit külügyminiszter már pénteken jelezte, hogy jelen helyzetben egy új határidő reálisabb, mint egy átfogó szerződés. Hammond ezzel a kijelentésével az első jelentős nyugati diplomata volt, aki nyilvánosan szólalt fel a tárgyalások kitolása mellett.

Európai források kijelentették, hogy a tárgyalások elnyújtása sokkal kedvezőbb lehetőség, mint azok összeomlása. Figyelmeztettek viszont arra, hogy egy újbóli meghosszabbítás azzal fenyegethet, hogy követendő precedenst állít, ezzel még csekélyebb esélyt hagyva az átfogó szerződés aláírására. A legvalószínűbb forgatókönyv tehát, hogy folytatódnak majd a tárgyalások november 24-e után.

A kritikus pontok

Mint eddig is, a legnagyobb problémák Irán urándúsítási kapacitásának korlátozásával, az Irán ellen érvénybe lévő szankciók feloldásának menetével és az átfogó szerződés hatályával vannak. Az USA álláspontja szerint Irán nem hajlandó kellőképpen korlátozni az urándúsítási kapacitását. A jelenlegi becslések szerint ha Irán mégis úgy döntene, hogy nukleáris fegyvert készít, akkor pár hónap alatt elegendő mennyiségű és minőségű dúsított uránnal állhat elő. Az Egyesült Államok erre minimum egy évet akar hagyni.

A szankciókat illetően Irán gyors megszüntetést akar, a Nyugat által preferált fokozatos csökkentés helyett. A Nyugat ragaszkodik a fokozatosan felfüggesztett szankciókhoz, mert szinte azonnali hatállyal újraindíthatnák őket, ha egy esetleges megegyezést követően kiderülne, hogy Irán mégis fegyverekezik. Ezzel szemben Iránnak szüksége van a szankciók gyors feloldására, többek között azért, mert a szankciók már így is hatalmas nyomást gyakorolnak az iráni gazdaságra.

Ezen kívül Hasszán Rohani iráni elnöknek és az általa képviselt mérsékelt pragmatistáknak belpolitikailag kifejezetten jól jönne a szankciók gyors feloldása. Egyrészt ez hatékony fegyver lenne a keményvonalasok ellen, akik előszeretettel vádaskodtak már számtalanszor azzal, hogy a semmiért cserébe tesznek engedményeket a Nyugatnak. Másrészt Ali Khamenei ajatollah legfőbb vezetőnek is bebizonyíthatnák, hogy érdemes inkább tárgyalni a Nyugattal. A Washington Post hozzátette, hogy Irán számításaiban közrejátszhat az is, hogy nem akarják, hogy az új, republikánus többségű amerikai Kongresszus egyoldalúan újra életbe léptesse őket.

Az egyezmény hossza is a vitás pontok között szerepel. Amíg az Egyesült Államok legalább húsz évre biztosítaná a megállapodás hosszát, addig Irán egy sokkal rövidebb intervallumot tart elfogadhatónak. Ezekben a pontokban égetően szükséges, hogy a tárgyaló felek közös nevezőt találjanak, de egyelőre egy intenzív hét Bécsben kevésnek tűnik ehhez. 

Az USA és a franciák a szövetségeseikkel egyeztettek

John Kerry szombaton a tárgyalások folytatása előtt egy konferenciabeszélgetésen vett részt az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar és Bahrein külügyminisztereivel. Ezen kívül Kerry külön felhívta Törökország és Kanada külügyminisztereit illetve Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Utóbbi ismét kifejezte nemtetszését a Nyugat Irán felé való közeledésével szemben. Netanjahu szerint Iránnak nem szabad hagyni, hogy bármiféle urándúsító kapacitása maradjon. Az izraeli miniszterelnök korábban kifejtette, hogy véleménye szerint Irán sokkal veszélyesebb még az Iszlám Államnál is.

Eközben Laurent Fabius francia külügyminiszter a szaúdi Szaúd al-Fajszál herceggel volt hivatalos egy megbeszélésre. Franciaország sokáig ragaszkodott egy szigorú megállapodáshoz Iránnal szemben, amely nagyban segítette Párizst az Öböl arab országaival való gazdasági szálainak egyengetésében. Mostanra, hasonlóan a többi érintett nyugati hatalomhoz, Franciaország enyhítette álláspontját a tárgyalások összeomlásának elkerülése érdekében, de ettől függetlenül a francia hatóságok még reménykednek az arab országokkal való gazdasági kapcsolatok kiterjesztésében.

A Nyugat és Irán között húzódó nukleáris vita alapja Irán állítólagos atomfegyver-programja. A tárgyalások egyik fő célja, hogy a nyugati hatalmak meggyőződhessenek arról, hogy Irán nem készíthet ilyen fegyvereket. Irán továbbra is tagadja a fegyverkezési vádakat, és kitart amellett, hogy nukleáris programjuknak csak civil aspektusa van.